Ahhoz, hogy eredményesen kommunikáljunk, hatékonyan fejezzük ki gondolatainkat, mondanivalónkat, illetve megértsük, amit mások mondanak, írnak nekünk; elolvassunk egy hivatalos iratot, használati utasítást vagy nyelvtudásunk magasabb szintjén idegen-nyelvű irodalmi alkotásokat olvassunk eredetiben, gazdag és változatos szókincsre van szükségünk.

Hogyan tehetünk szert céljainknak megfelelő, változatos szókincsre?

Sokan panaszkodnak arra, hogy nehezen jegyzik meg az új szavakat, illetve arra, hogy nagyon hamar elfelejtik az újonnan tanultakat. Ennek oka sokszor a nem megfelelő tanulási módszerben rejlik. Sajnos kevés olyan ember van, akinek elég egyszer találkoznia egy új szóval, máris megjegyzi. Legtöbbünkre igaz az, amit a szakirodalom állít, hogy egy-egy szóval hatszor-hétszer (egyes kutatások szerint 30-szor!!!) kell találkoznunk különféle szövegkörnyezetben ahhoz, hogy beépítsük hosszú távú memóriánkba. Tehát nem kell elkeserednünk, ha egyszeri találkozás után nem tudjuk felidézni az adott szót.

Az is igaz persze, hogy a kudarcok hátterében gyakran a nem megfelelő szótanulási módszerek állnak. Szerencsére, mivel ez a probléma sokakat érint, számos kutatás foglalkozott a kérdéssel, nagyon jó ötleteket találunk a szakirodalomban, az internetes honlapokon stb. Ezek összegyűjtésével kívánunk segíteni.

De mielőtt bemutatnánk a szótanulás lehetséges módszereit, érdemes végiggondolnunk, mit is jelent az, hogy ismerünk egy szót.

1) Tudnunk kell, mit jelent a szó, mi a magyar jelentése. Persze, ez megint nem egyszerű. Nem elég tudnunk azt, hogy pl. a „shade” szó magyar jelentése „árnyék”, hanem azt is tudnunk kell, hogy ez a szó egy árnyas, napmentes helyre utal, pl. „sit in the shade” / „the temperature was 36 degrees in the shade” / „under the shade of a beach umbrella”.

Ha valakinek vagy valaminek az árnyékáról van szó, a „shadow” szót kell használnunk, pl. „On a sunny day, you can see your own shadow. / She got frightened when she saw the shadow of a man on the wall. / He is afraid of his own shadow.”

Nagyon találó a következő megfogalmazás: „The shade of a tree is the darkness caused by the shadow of the tree.”

Tudnunk kell, hogy bizonyos szavakhoz különleges jelentésbeli árnyalatok kapcsolódnak (konnotációk). Pl. ha a kíváncsi szó jelentését keressük ki a szótárból, a következőket találjuk: curious, nosy – ez utóbbinak negatív mellékzöngéje van – valaki, aki beleüti az orrát mások dolgaiba, túlságosan is kíváncsi.

Itt említhetjük meg a brit és amerikai angol közötti különbséget. Bizonyos szavak mást jelentenek a britek, illetve az amerikaiak számára, pl. „first floor” – „földszint” az amerikai, „első emelet” a brit angolban.

Tudnunk kell, hogy a szó melyik nyelvváltozathoz tartozik, pl. kik használják (regiszter). Sokszor kérik diákjaink, hogy tanuljunk szleng kifejezéseket. De nem könnyű kiválasztani, hogy melyik kifejezést érdemes megtanulni. Lehet, hogy egy szó „menő” pl. Londonban, de más angol nyelvterületen vagy akár Nagy-Britannia más részein nem is használják, vagy nem ebben a jelentésben.

2) Tudnunk kell, hogyan kell leírni a szót, illetve különféle alakjait, pl. lie – fekszik, lying, lay – lain stb.

3) Tudnunk kell, hogyan kell kiejteni. Ha egy szót helytelenül ejtünk, pl. kettőshangzó helyett, egy hosszú magánhangzót: cold – called – félreértheti mondandónkat beszédpartnerünk.

4) Tudnunk kell, hogy a szó milyen nyelvtani jellemzőkkel rendelkezik pl. egy főnév megszámlálható vagy megszámlálhatatlan; egy ige milyen elöljáróval állhat stb.

5) Tudnunk kell, hogy a szót milyen szavakkal használhatjuk együtt (tipikus szókapcsolatok), pl. „elkészíteni a házi feladatot” kifejezésben az angol a DO igét használja „Do your homework. – Készítsd el a házi feladatodat!” Már online is vannak ún. kollokációs szótárak, melyekben megtalálhatod ezeket a tipikus szókapcsolatokat, pl. http://www.freecollocation.com

6) Tudnunk kell, hogy egy adott szó része-e a mai nyelvhasználatnak, vagy valamelyik régebbi korhoz kötődik, így ma már kevesen használják, értik. Jó példa erre a „gay” szó, melyet régebben gyakran használtak „vidám, jókedvű, élénk” jelentéssel, de ma már ez elavultnak számít. Manapság leginkább a szó „homoszexuális, meleg” jelentése ismert.

Egy szóról tehát számos információval kell rendelkeznünk ahhoz, hogy azt mondhassuk, tudjuk. Ezeket az ismereteket leginkább akkor szerezhetjük meg, ha a szavakat nem elszigetelten, listákról tanuljuk, hanem abban a szövegkörnyezetben ismerkedünk meg velük, amelyben előfordulnak, és mondatokba foglalva próbáljuk megjegyezni őket.

Ötletek, tanácsok

1) Szövegkörnyezetben tanulj!

Egyik kedvenc nyelvtanulásról író bloggerünk, Noel Van Vliet megkérdezett több (38) nyelvtanulási szakértőt arról, milyen módszerrel lehet a leghatékonyabban bővíteni szókincsünket. A legtöbben kiemelték annak a fontosságát, hogy a szavakkal ne elszigetelten, hanem szövegkörnyezetben ismerkedjünk meg, egyrészt így számos információhoz jutunk a szó használatával kapcsolatban, másrészt könnyebben meg is jegyezzük.

Szótanuláskor próbáld meg felidézni a mondatot, amiben a szó volt – ha a tankönyvből van, keresd meg, olvasd el újra; ha nem keress példamondatokat a szótárban.

2) Használd!

A másik fontos szabály minél előbb kezdjük el használni az új szavakat. A mondás „Use them or lose them.” nagyon jól leírja a lényeget. Ha nem használjuk a szavakat, hamar feledésbe merülnek.

Az új szóval próbáljunk meg rögtön mondatot alkotni, átgondolni, mit is mondhatnánk az adott szóval. Ez néha könnyebb, amikor a szó jelentését saját környezetünkre, helyzetünkre vonatkoztathatjuk, pl. „neighbour” (szomszéd) szó tanulásakor fogalmazzunk meg mondatokat szomszédjainkról: „Our next-door neighbours are very friendly. / Kati, my neighbour, has two cats.” etc.

Máskor, különösen elvontabb jelentésű szavaknál, ez nehezebb, de érdemes mindenképp próbálkoznunk, pl. „convenient” (megfelelő, kényelmes): „The most convenient time to phone my parents is between 7 and 9. It’s more convenient for me to use a calculator than do sums in my head.”

A legjobb, ha többféle mondatot is alkotunk. Így nemcsak gondolataink megfogalmazásában szerzünk gyakorlatot, hanem a szavakat is könnyebben megjegyezzük.

Több tanítványunknak már bevált a módszer, hogy nap közben vagy este, amikor van egy kis időnk (pl. buszon utazva) megpróbálunk angolul gondolkozni, pl. megfogalmazhatjuk, mi történt velünk addig a nap folyamán vagy, hogy még mit fogunk aznap csinálni; de megpróbálhatjuk leírni környezetünket angolul, a körülöttünk lévő emberek külsejét stb. Ilyenkor összpontosíthatunk az új szavakra is, mi az, amit megfogalmazhatnánk velük a napunkkal kapcsolatban.

3) Mondd ki!

Nagyon fontos, hogy ne némán tanuljuk a szavakat, hanem mondjuk ki őket és a velük alkotott mondatokat hangosan. „Hozzászokunk” saját hangunkhoz, megtapasztaljuk, milyen angolul megszólalni, így „élesben” is könnyebben megy majd.

4) Helyes kiejtéssel!

Elengedhetetlen, hogy a szavakat helyes kiejtéssel tanuljuk meg – egyrészt így beszédpartnerünk nagyobb valószínűséggel érti meg majd, amit mondunk; másrészt egy helytelenül megtanult szót „áttanulni” igen sok energiát igényel.

Ha nem vagy biztos, hogy egy szóban milyen hangot kell ejteni, szótanuláskor hallgasd meg a hangos szótárban. Pl. a Cambridge Dictionary szótárban meghallgathatod a szót mind angol mind amerikai kiejtéssel, vagy az írott vagy online szótárakban és a legtöbb tankönyv végi szószedetben is megtalálod a szavak kiejtését zárójelben kiejtési jelekkel. Erről a kiejtéssel kapcsolatos ötleteknél részletesebben is írunk.

5) Gyakran ismételj!

Sokszor halljuk „Repetition is the mother of all learning”, az az ismétlés a tudás anyja. Ez a szótanulásra is igaz. Már a bevezetőben említettük, hogy a kutatások szerint legalább 6-7-szer kell találkoznunk egy szóval, hogy megjegyezzük. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha 7-szer egymás után elmondom például, hogy „apple-alma”, akkor már meg is vagyok, örökre megjegyeztem. Lehetőleg mondatban, megfelelő szövegkörnyezetben ismételjünk. Bár egyszerűbb szavaknál, mint az előbb említett alma, az is megfelelő szövegkörnyezet, ha például egy alma képét kiragasztjuk, ráírjuk, hogy „apple”, és ahányszor meglátjuk, hangosan kimondjuk az angol szót.

Az egyik sokak által javasolt módszer a „spaced repetition”, azaz az időzített, szakaszos ismétlés. A lényege az, hogy többször átismételjük a tanultakat, de az egyes ismétlések között egyre hosszabb szüneteket tartunk. A módszer alapja az időközönkénti ismétlési hatás, azaz könnyebben visszaemlékezünk olyan ismeretekre, amelyeket egy hosszabb időszak alatt tanultunk meg többszöri, időben elosztott ismétléssel, mint azokra, melyeket rövid időszak alatti ismételgetéssel tanultunk, például többször elolvasva, mondogatva bemagoltunk.

A másik fontos tényező az úgynevezett „felejtési görbe”, mely azt ábrázolja, hogy az emlék milyen tartósan marad meg az agyunkban, mennyi ideig tudjuk előhívni. A görbe azt mutatja, hogy az emberek zöme a megtanult tények felét néhány nap alatt elfelejti, hacsak nem gyakorolja, ismétli át tudatosan és rendszeresen a tanultakat. A lényeg az, hogy egy-egy ismétlés után hosszabb ideig őrizzük meg a tanultakat, és mielőtt épp elfelejtenénk, újra átismételjük azokat, majd végül megjegyezzük őket, azaz a hosszú távú memóriánkba kerülnek.

Forrás: Wikipédia

A szakirodalom többfajta ismétlési módszert ajánl. Az egyik lehetséges út lehet: 5 perccel tanulás után, egyszer még aznap, egyszer másnap, egyszer 5 nap múlva, majd 25 nap múlva, 4 hónap múlva, és végül 2 év múlva.

Nem meglepő, hogy azt gondoljátok: „Hogyan? Ki tudja ezt fejben tartani?” Igazatok van, ez így komoly menedzselést igényel. Azt gondoljuk, koncentráljunk a lényegre – ismételjünk tervszerűen és tudatosan, alakítsuk ki saját ismétlési módszerünket!

Ami viszont segíthet – a módszer alapján számos szótanulási applikációt dolgoztak ki, melyek helyettünk is elvégzik a tervezést. Ilyenek pl. az ANKI vagy a DUOLINGO.

A gyakorláson és ismétlésen túl fontos, hogy rendszeresen felmérjük, teszteljük tudásunkat. A közelmúlt kutatásai szerint a tanultak hosszú távú rögzítésében fontos szerepet játszik a tesztelés (teszt-hatás). A teszt szituáció segít abban, hogy jobban megjegyezzük a tananyagot és felfogjuk az összefüggéseket, mert arra késztet, hogy előhívjuk az információkat – így hatékonyabban véd a felejtéstől, mint az egyszerű ismétlés, amikor csak újra és újra bevisszük az ismereteket.

A már említett applikációk is segíthetnek a tesztelésben, pl. hány %-ot érünk el egy-egy feladatban; vannak tesztek az interneten is, és persze „szerencsére” az iskolában is rendszeresek a dolgozatok. ☺

6) Szótárfüzet

Az iskolában általában a kötelező felszerelés része a szótárfüzet. Tény, hogy nagyon hasznos lehet a szótanulásban. Könnyen elővehetjük, átismételhetjük a szavakat, kikérdezhetjük magunkat. Ugyanakkor jellege miatt arra késztet minket, hogy a szavakat listaszerűen tanuljuk meg, könnyen elfelejtkezünk a fő szabályról – tanuljuk a szavakat szövegkörnyezetben!

A jó szótárfüzetben példamondatok vannak (lehetőleg olyanok, melyek kötődnek hozzánk – vagy rólunk szólnak, vagy könnyen felidézik az eredeti szövegkörnyezetet), definíciók, lehetséges szókapcsolatok, nyelvtani megjegyzések, pl. rendhagyó múlt idejű alak stb. Sokunk számára hasznos, ha különféle színeket használunk, illetve, ha rajzokkal egészítjük ki a feljegyzéseket.

Iskolán kívüli nyelvtanulásunk során is készíthetünk jegyzeteket, nyithatunk egy kis füzetet, melyet mindig magával hordunk, és a látott, hallott angol kifejezéseket felírhatjuk, pl. zenehallgatás, filmnézés vagy vásárlás közben.

Ugyanakkor a szótárfüzetre is igaz – nem vagyunk egyformák; van, akinek ez, van, akinek más módszer az eredményes. Egyik angoltanár ismerősünk mondta, hogy neki sosem volt szótárfüzete, mégis nagyon jól megtanult angolul. Mindenkinek magának kell megtalálnia a számára eredményes módszereket.

Szótanulási módszerek

Most sokak által kipróbált és eredményesnek tartott módszereket mutatunk be. Próbáljátok ki őket, kísérletezzetek, hogy megtaláljátok a számotokra leghatékonyabbakat!

1) A megtanulandó szavakat írd fel egy kis papírlapra, kártyára! Így bárhol, bármikor előveheted, amikor van pár perced, pl. ha a buszra vársz vagy hazafele utazol.

2) Csúsztatásos / letakarásos módszer vagy másképp a LOOK – THINK – COVER – WRITE – CHECK (olvasd el – gondold át – takard le – írd le – ellenőrizd) módszer: a szavakat többször elolvassuk magyar jelentésükkel együtt, majd kikérdezzük magunkat úgy, hogy letakarjuk az angol oszlopot egy kis papírlappal, melyet szóról-szóra lefele haladva csúsztatunk.

Úgy is kikérdezhetjük magunkat, hogy letakarjuk az angol oszlopot és a papírlapra ráírjuk a magyar jelentés elé újra az angol szavakat, majd összehasonlítjuk, így a helyesírásunkat is leellenőrizhetjük.

Majd a magyar oszlopot takarjuk le, és az angol szavak magyar jelentését próbáljuk meg felidézni emlékezetből.

3) Szókártyákat készítünk, melyek egyik oldalán van az angol szó és fonetikai átírása, másik oldalán pedig jelentése magyarul vagy rajzban kifejezve, esetleg a szó definíciója angolul. A kártyákkal úgy ismételjük a szavakat, hogy a kártya egyik oldalát nézzük és megpróbáljuk felidézni, mi van a másik oldalon. Ha sikerült, az adott kártyát félretesszük, ha nem, a kártyát a kártyacsomag aljára helyezzük, így újra és újra előkerül, amíg meg nem jegyezzük az adott szó jelentését. Egyedül, de párban is gyakorolhatunk, egymást is kikérdezhetjük. A párok versenyezhetnek is egymással, kinek fogy el előbb a kártyacsomagja.

Jusson eszedbe a „Mondd ki!” szabály – gyakorláskor is mindig mondd ki hangosan a szavakat!

4) Készíthetünk úgy nevezett index kártyákat is, amikor a kártyára nemcsak a szót és jelentését írjuk fel, hanem a szó különféle alakjait (múlt idő, többes szám, hozzátartozó elöljáró) és egy-egy példamondatot is. Ez a módszer hasznos lehet a különféle igelakokkal (Gerund / Infinitive) álló igék összegyűjtésekor vagy a határozós / elöljárós igék (phrasal verbs) tanulásakor.

5) A kártyák egyik továbbfejlesztett változata a „Four Square Graphic Organizer”, amikor a kártya közepére írjuk az új szót, és az azt körülvevő részekbe a szó definíciója, egy példamondat, hasonló jelentésű szavak, illetve a szó magyar jelentése vagy képi ábrázolása kerül.

(Forrás: https://www.teacherspayteachers.com/Product/Vocabulary-Four-Square-Graphic-Organizer-2994888)

6) Szókártyákkal játszhatunk memóriajátékot is, amikor az angol szavakat írjuk egy-egy kártyára, magyar jelentésüket pedig egy másikra. A szókártyákat lefordítva az asztalra helyezzük, s párosával felfordítjuk, ha egymáshoz tartozó kártyákat fordítunk fel, megtarthatjuk – az nyer, akinek több párja van a játék végére. (A kártyapárok lehetnek: angol szó – magyar jelentése, szó és kollokációja /take a photo/, szinonimák, ellentétpárok, ige és múlt idejű alakja, főnév és rendhagyó többes száma, angol szó és definíciója angolul, stb.)

7) Könnyebb lehet az új szavak megjegyzése az asszociációs módszer segítségével. Mondd ki többször az új szót! Mi jut róla eszedbe, milyen képet, szituációt vagy akár emléket idéz fel? Minél érdekesebb, „vadabb” ez a kép, annál könnyebb megjegyezni ezt a szót. De ne állj meg egy asszociációnál! Minél több kapcsolatot hozol létre, annál könnyebb megjegyezni a szót.

Jó példa erre, amit az egyik tanulást segítő honlap ajánl a GARGANTUAN (hatalmas, óriási) szó megjegyzésére:

– Mondd ki a szót többször hangosan, hogy aktiváld akusztikus emlékezetedet (hallás után jegyzünk meg valamit)!

– Kapcsold az új szót már ismert szavakhoz pl. a GARGANTUAN szóhoz hasonló jelentésű szavak: LARGE, HUGE, INCREDIBLY BIG.

– Létrehozhatsz egy skálát is a kisebbtől a nagyobbig: SMALL, MEDIUM, LARGE, VERY LARGE, GARGANTUAN.

– Sorolj fel dolgokat, melyek GARGANTUAN–ok, azaz hatalmasak lehetnek, pl. szörnyek (GODZILLA, BLACK DRAGON).

– Képzelj el olyan képeket, szituációkat, melyek erős érzelmeket keltenek benned, pl. „the GARGANTUAN creature was going to rip me apart and eat me!”

8) Ehhez hasonló módszer, amikor rímpárokat vagy hasonló hangzású szavakat keresünk, pl a DETEST (utál) szóban benne van a TEST (dolgozat) szó. Elképzelhetünk egy szituációt, amikor egy nehéz dolgozatot kell megírnunk, és megfogalmazhatjuk a mondatot: „I detest tests.”

Egy másik példa az internetről (http://tube.kardoonline.com/learn-english-vocabulary-image-3), melyben a RANSACK (felforgat, tűvé tesz) szót tanítják ezzel a módszerrel:

9) Polyánki Balázs ajánlja a projekciós stratégiát: „Képzeljük el, hogy a fejünk egy fényképezőgép. Szemeink pedig a fényképezőgép lencséi. Mentális képeket készítünk. A megtanulandó szavakra koncentrálunk, majd egy sima felületet keresünk az egyik falon. Különleges kameránk segítségével kivetítjük a fejünkben lévő képeket a falra. Közben hangosan kiejtjük a szavakat. Egyszerre 3-5 szóval érdemes foglalkozni.” (Polyánki, 2004. 30.)

10) Egy-egy témakör szavait könnyebben megjegyezhetjük, ha témakártyákat készítünk rajzokkal, ábrákkal kiegészítve). A kártyák megkönnyítik a rendszeres ismétlést is. Egy-egy témához könnyen adhatunk újabbat, amikor pl. már magasabb szinten újra előkerül a téma.

11) A témakörök szavainak megjegyzését segítheti a szótérkép (word map / mind map). Írd fel középre a téma kulcsszavát, majd köré különféle kategóriákban a hozzá kapcsolható szavakat. Több példát találhatunk erre az interneten. Ezekből mutatunk be kettőt:

(Forrás: http://learnenglishteens.britishcouncil.org/exams/grammar-and-vocabulary-exams/mind-maps)

(Forrás: https://sites.google.com/site/eltmethodologies/four-systems/vocabulary/vocabulary-learning-exercises)

Ha sok időd van, szeretsz rajzolni, készíthetsz plakátot vagy képszótárt is egy-egy témakörökhöz.

12) Az új szavak megjegyzését segítheti a cédulázás / címkézés módszer, amikor a megtanulandó szavakat egy-egy lapon kitűzzük szobánk vagy a lakás több pontján. Így ahogy elhaladunk mellettük, többször szemünk elé kerülnek. Ilyenkor mondjuk ki őket hangosan, memorizáljuk őket.

Ez a módszer különösen hatékony lehet egy-egy nehezebb szó megjegyzésére, amikor ugyanazt a szót több lapra is felírjuk, és így többször is láthatjuk. A leghatékonyabb, ha különböző méretű, színű papírra írjuk.

Polyánki Balázs ehhez hasonló módszert ajánl: „mai kedvenc szavaim”: „Készítsünk egy kis táblát (lehet parafából vagy papírból A4-es méretben) és írjuk rá: „Mai kedvenc szavaim:” Helyezzük el olyan helyre, ahol naponta többször elhaladunk (hűtőszekrényre, ajtóra, falra, fürdőszobába, stb.). Minden nap válasszunk ki 3-7 szót és írjuk fel jelentésükkel együtt öntapadós cédulákra. Táblánkra felragasztva őket rendszeresen ismételgethetjük őket, amikor csak arra járunk. Amit megtanultunk levesszük. Másnap új szavakkal folytathatjuk.” (Polyánki, 2004. 43.)

Polyánki Balázs másik javaslata a vándorkártyás módszer: „A szobában 5-7 helyet jelölünk ki, ahol a szavakat kis ragasztós cédulákon elhelyezzük. Sorban végigmegyünk, és hangosan felolvassuk őket. Később összeszedjük őket egy papírra, és így ejtjük ki őket. Végül pedig úgy, hogy képzeletben járunk körbe, és az egyes helyeknél állva mondjuk ki a szavakat.” (Polyánki, 2004. 34.)

És még egy előny! Nemcsak mi, hanem a család többi tagja is „esélyt kap” a szavak megtanulására. ☺

13) Többen javasolják a memóriapalota módszert (Memory Palace / Method of Loci). De mi is ez? A módszer lényege, hogy elképzelünk egy helyet, melyet jól ismerünk, és könnyedén fel tudunk idézni, pl. a szobánkat. A megtanulandó szavakat képzeletben elhelyezzük ezen a helyen egy meghatározott útvonal (journey) mentén, melyben a különféle tárgyak pl. az asztal vagy a könyvespolc egy-egy állomást (station) jelentenek. Majd gondolatban végig megyünk ezen az útvonalon, és a tárgyakkal együtt felidézzük a hozzájuk kapcsolt új szavakat is.

Sokan rajzokkal is segítik a folyamatot. Lerajzolják a helyet az állomásokkal együtt, ráírják az új szavakat a rajzra, így próbálják megjegyezni azokat, majd képzeletben idézik fel.

14) Ugyancsak sokan használják a szavak megjegyzésére a csoportosítás módszerét is. A megtanulandó szavakat átnézik, átgondolják, mi szerint lehetne azokat csoportosítani. Kisebb csoportokat alakítanak ki, elnevezik a csoportokat, majd újabb elv szerint csoportosítják azokat. Az elv lehet pl. nyelvtani – szófajok, megszámlálható a főnév vagy sem, rendhagyó ige vagy sem; illetve jelentéshez kapcsolódó is.

15) A szavak megjegyzését elősegíthetjük zenével is. Kedvenc számunk dallamára ismételgetjük a szavakat – mintegy új szöveget alkotva hozzá.

Ehhez hasonló módszer, ha az új szavakat különféle hangon (mélyebben, magasabban), hangerővel (suttogva, kiabálva) vagy különféle érzelmekkel (vidáman, sírósan, mérgesen stb.) ismételjük el.

16) A szavakból alkothatunk történetet is, így nemcsak könnyebben megjegyezzük őket, hanem kontextusba is helyezzük őket.

17) A helyesírás megjegyzésére jó segítség a MNEMOTECHNIKA, amikor a szót betűire bontjuk, majd ezekkel a betűkkel kezdődő szavakból értelmes mondatot alkotunk, pl:

BECAUSE – big elephants can always understand small elephants

RHYTHM – Rhythm helps your two hips move.

LAUGH – Laugh and U get happy.

EIGHT – Every Indian goes hunting tonight.

Vagy egy másik fajta azoknak, akik gyakran felcserélik a magánhangzókat a believe igében: BELIEVE – Never believe a lie.

18) Ha van lehetőséged valakivel gyakorolni, készíthettek egymásnak rejtvényeket, keresztrejtvényeket, gyakorlófeladatokat – ennek kettős haszna van: nemcsak amikor megoldod a társad által készített feladatot gyakorolsz, hanem amíg elkészíted a feladatot, átismétled a szavakat, így jobban megjegyzed azokat.

19) Különösen a nyelvtanulás kezdetén jó közös gyakorlási lehetőség lehet a társasjáték. A tanult szavakat vagy azok képi megfelelőjét felragasztjuk egy kartonlapra társasjátéktáblát alkotva, amikor az adott mezőre lépünk, a szó angol megfelelőjét mondjuk vagy mondatot alkotunk az adott szóval. Ha hibázunk, vissza kell lépnünk oda, ahol a dobás előtt álltunk. Az nyer, aki először ér a célba.

20) Végül egy módszer, amellyel nemcsak a szókincsünket bővíthetjük, rendszerezhetjük, hanem segít abban is, hogy lássuk, mennyi mindent tudunk már. Készítsünk szókincsfát – egy poszterre vagy egy falitáblára rajzoljunk egy sok-sokágú fát. Amikor megtanultunk egy-egy szót, egy falevélen tűzzük rá az egyik ágra. Így láthatjuk, hogy már mennyi szót tudunk. Készíthetünk egy-egy témához fát, vagy például a rendhagyó igéknek.