Azt gondolnánk, hogy a célkitűzés nem bonyolult dolog. Tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, megfogalmazzuk, és minden megy majd a maga útján. Mégis gyakran tapasztaljuk, hogy elakadunk, nem sikerül megvalósítanunk, amit terveztünk.
A kutatások szerint ennek egyik oka az, hogy már a célkitűzésnél hibáztunk, túl általánosan fogalmaztunk vagy túl sokat akartunk egyszerre.
De szerencsére van megoldás – az okos vagy SMART célok. A SMART szó jelentése okos, intelligens – hallottuk már a smartphone vagy smartwatch kifejezéseket, de nem hiába írtuk itt csupa nagybetűvel a szót, így ebben a formájában a SMART szó egy akroníma, azaz betűszó. Minden betűje egy-egy melléknév kezdőbetűje, mely melléknevek a jó célt határozzák meg:
S – specific – azaz konkrét
M – measurable – azaz mérhető
A – attainable / achievable – azaz elérhető
R – relevant / realistic – azaz a tárgyhoz tartozó / reális
T – time-bound / time-related – azaz időhöz kötött, határidőt szabunk
Erről több helyen is olvashatunk az interneten is, mi most Richard Brown blogbejegyzéséből mutatunk be példákat:
Tehát a jó cél:
1) Konkrét (specific)
A cél ne legyen túl általános pl. „Hogy tudjak angolul beszélni.”
Jobb ennél, ha konkrétumokat fogalmazunk meg pl. „Tudjak valakivel beszélgetni kedvenc állataimról.”
2) Mérhető (measurable)
Nehezen mérhető pl. „Bővítem a szókincsem.”, mérhetőbb pl. „Napi 5 új szót tanulok meg.” vagy „Naponta 10 percet gyakorolok a quizleten.”
3) Elérhető (attainable)
Ha nehezen megvalósítható célt tűzünk ki, lelkesedésünk lelohad, motivációnk csökken pl. „Napi 100 szót tanulok meg.” Haladjunk kisebb, de teljesíthető lépésekkel pl. „Naponta 5 mondatot írok az új szavakkal nyelvi naplómba.” vagy „Minden héten megnézek egy részt kedvenc sorozatomból angolul, és kigyűjtök 5 hasznos kifejezést.”
4) A tárgyhoz tartozó / reális (relevant)
Olyan célokat kell kitűznünk, melyek igazodnak nyelvtanulási céljainkhoz. Ha pl. érettségire készülünk, hasznos cél lehet „Megtanulom az érettségi témakörök szókincsét.” vagy „Megoldom a korábbi évek érettségi feladatait.”
5) Időhöz kötött (time-bound)
Egy reális határidő segít abban, hogy a feladatra fókuszáljunk. Itt is azért érdemes kisebb időszakokra bontani céljainkat pl. „A hónap végére 4 korábbi érettségi feladatsort oldok meg.”
Még egy érdekes kutatási eredményt szeretnék megosztani. Nem is olyan rég fedeztük fel Guy Claxton, brit professzor honlapját, aki a BLP (Building Learning Power) megalkotója, melynek célja segíteni a tanulóknak abban, hogy eredményes tanulókká váljanak.
Honlapján bemutatja az ún. IF-THEN (HA-AKKOR) módszert. (https://www.buildinglearningpower.com/2019/05/making-goals-work/)
Már a bevezetőben említettük, hogy nyelvtanulás közben is sokszor elakadunk, és hiába tűzünk ki újabb célokat, nem mindig sikerül megvalósítanunk azokat. Guy Claxton véleménye szerint is ez részben azért van, mert túlságosan átfogó, nagy célokat tűzünk ki. A kutatások szerint az agy semmibe veszi azokat a célokat, melyek túl általánosak; ha nem világos számára pontosan, hogy mit is akarunk elérni.
Az IF-THEN tervezés lényege, hogy az átfogó célokat kisebbekre bontjuk. Így könnyebb megfogalmazni, hogy MIT és HOGYAN kívánunk elérni.
Guy Claxton Gollwitzer kutatására hivatkozik, melyben nemcsak a célokat fogalmazták meg a résztvevők, hanem egyben fel is készültek bizonyos nehézségekre. Előre megfogalmazták, mit fognak tenni, ha valami ok miatt elakadnak. Ha előre felkészülünk, előre döntünk a probléma megoldásáról, a kiváltó szituáció és a kiváltott válasz között szoros asszociatív kapcsolat alakul ki, így amikor az adott helyzet előáll, már automatikusan elindítjuk a megoldást. A helyzet és a rá adott válasz – egy cselekvés – az agyunkban összekapcsolódik.
Guy Claxton több, mint 100 tanulmányra utalva azt állítja, hogy így eredményességünk akár 300%-kal is nőhet, nagyobb eséllyel valósítjuk meg a kitűzött célt, jobban ellenállunk az akadályoztató tényezőknek.
Az IF-WHEN tervezésnél nemcsak azt kell meghatároznunk, hogy mit akarunk elérni, hanem részletesebben át kell gondolni, hogy hogyan, mikor stb.
Guy Claxton egy általános iskolai példát is bemutat, ahol a gyerekek az elterelő, zavaró tényezőket azonosították, majd megfogalmazták célkitűzéseiket – hogyan csökkenthetik ezek hatását.
- Ha elakadok, akkor ….
- Ha valami eltereli a figyelmemet, akkor ….
Természetesen ezeket konkrétan fogalmazták meg, pl.: „If I forget how to write my sentence, then I will say it aloud slowly before and as I write it.”
Érdemes nekünk is próbálkozzunk ezzel a módszerrel. Először gyűjtsd össze, mit szeretnél elérni, fogalmazd meg céljaidat a közeljövőre – ne felejtkezz el a SMART elvekről, majd írd le konkrétan elhatározásodat az IF – THEN szerkezetben: If (or When) …., then … / Ha …, akkor … .
Fontos, hogy írd le, mert ezzel egyrészt megerősíted, „kőbe vésed” elhatározásodat, másrészt az is segíthet, ha jól látható helyen helyezed el, ahol gyakran a szemed elé kerül, így újra és újra küldöd az üzenetet magadnak.
Jó célkitűzés lehet:
„Ha nem tudom, hogy kell kiejteni egy szót, meghallgatom a szótárban, többször hangosan elismétlem.”
„Ha nem értem, amit tanárom mond az órán, megkérem, ismételje el: Would you repeat it, please.”
„Ha izgulok, mielőtt megszólalnék angolul, 3-szor mély lélegzetet veszek, és ahogy kiengedem, elképzelem, hogy elszáll belőlem a feszültség.”
„Ha nehezen megy a szótanulás, kipróbálok egy új módszert az angolmentor.hu oldalról.”