Nem is olyan rég fedeztük fel Guy Claxton, brit professzor honlapját, aki a BLP (Building Learning Power) megalkotója, melynek célja segíteni a tanulóknak abban, hogy eredményes tanulókká váljanak.
Most a honlapon bemutatott egyik módszert mutatjuk be, az IF-THEN (HA-AKKOR) módszert.
Nyelvtanulás közben is sokszor elakadunk, és hiába tűzünk ki újabb célokat, nem mindig sikerül megvalósítanunk azokat. Véleménye szerint ez egyrészt azért van, mert túlságosan átfogó, nagy célokat tűzünk ki. A kutatások szerint az agy semmibe veszi azokat a célokat, melyek túl általánosak; nem világos pontosan, hogy mit is akarunk elérni.
Az IF-THEN tervezés lényege, hogy az átfogó célokat kisebbekre bontjuk. Így könnyebb megfogalmazni, hogy MIT és HOGYAN kívánunk elérni.
A professzor Gollwitzer kutatására hivatkozik, melyben nemcsak a célokat fogalmazták meg a résztvevők, hanem egyben fel is készültek bizonyos nehézségekre. Előre megfogalmazták, mit fognak tenni, ha valami ok miatt elakadnak. Ha előre felkészülünk, előre döntünk a probléma megoldásáról, a kiváltó szituáció és a kiváltott válasz között szoros asszociatív kapcsolat alakul ki, így amikor az adott helyzet előáll, már automatikusan elindítjuk a megoldást. A helyzet és a rá adott válasz – egy cselekvés – az agyunkban összekapcsolódik.
Guy Claxton több, mint 100 tanulmányra utalva azt állítja, hogy így eredményességünk akár 300%-kal is nőhet, nagyobb eséllyel valósítjuk meg a kitűzött célt, jobban ellenállunk az akadályoztató tényezőknek.
Az IF-WHEN tervezésnél nemcsak azt kell meghatároznunk, hogy mit akarunk elérni, hanem részletesebben át kell gondolni, hogy hogyan, mikor stb.
Guy Claxton egy általános iskolai példát is bemutat, ahol a gyerekek az elterelő, zavaró tényezőket azonosították, majd megfogalmazták célkitűzéseiket – hogyan csökkenthetik ezek hatását.
Ha elakadok, akkor ….
Ha valami eltereli a figyelmemet, akkor ….
Természetesen ezeket konkrétan fogalmazták meg, pl.: „If I forget how to write my sentence, then I will say it aloud slowly before and as I write it.”
Látható, hogy ebben a mondatban is egy tanulásmódszertani fogódzóról van szó.
Hogyan építhetjük be az iskolában ezt a módszert?
A félévi önértékelés, közös értékelés jó alkalom lehet erre. Szánjunk rá egy tanórát. Beszélgessünk a gyerekekkel eredményeikről, nehézségeikről és a lehetséges megoldásokról. Alacsonyabb évfolyamokon az óra nyelve magyar, de magasabb nyelvi szinten már képesek tanulóink megfogalmazni gondolataikat angolul is: If (or When) …., then ... .
1. lépés
Gyűjtsük össze aktuális problémáinkat. Mi az, ami hátráltat, akadályoz zavar az előrelépésben? Mi az, ami nem megy?
2. lépés
Próbáljunk meg lehetséges megoldásokat találni. Mit fogok tenni ebben az esetben?
Átgondolhatják a gyerekek önállóan is, de hatékony lehet a pár- és csoportmunka is (3-4 fő).
3. lépés
Mindenki fogalmazza meg, és írja le, milyen megoldást talált, milyen célt fogalmazott meg.
Egy másik általunk kedvelt honlap (www.edutopia.org) is foglalkozott már a témával. Heidi Grant Halvorson cikkében mutatja be az IF-THEN tervezés „motivációs varázserejét”.
Érdemes az órát a SMART célkitűzés átgondolásával összekapcsolni. Milyen a jó cél? Mik azok a SMART célok? Ez az elgondolás az üzleti világból indult ki, de diákjainkat is segítheti a helyes célkitűzés módszereinek kialakításában.
A SMART itt egy betűszó. Minden betűje egy-egy melléknév kezdőbetűje, mely melléknevek a jó célt határozzák meg.
S – specific – azaz konkrét
M – measurable – azaz mérhető
A – attainable / achievable – azaz elérhető
R – relevant / realistic – azaz a tárgyhoz tartozó / reális
T – time-bound / time-related – azaz időhöz kötött, határidőt szabunk
Kezdhetjük azzal, hogy felírjuk a táblára a SMART szót, és tanulóinknak kell megfejteniük, mire utalhatnak a kezdőbetűk, milyen egy jó cél.
Majd közösen példákat gyűjthetünk SMART célokra nyelvtanulásunkra vonatkoztatva.
Richard Brown blogbejegyzésében jó példákat találunk erre. Cikkében végigmegy a mellékneveken, és példákat is hoz:
1) Specific
A cél ne legyen túl általános pl. „Hogy tudjak angolul beszélni.”
Jobb ennél, ha konkrétumokat fogalmazunk meg pl. „Tudjak valakivel beszélgetni kedvenc állataimról.”
2) Measurable
Nehezen mérhető pl. „Bővítem a szókincsem.”, mérhetőbb pl. „Napi 5 új szót tanulok meg.” vagy „Naponta 10 percet gyakorolok a quizleten.”
3) Attainable
Ha nehezen megvalósítható célt tűzünk ki, lelkesedésünk lelohad, motivációnk csökken pl. „Napi 100 szót tanulok meg.” Haladjunk kisebb, de teljesíthető lépésekkel pl. „Naponta 5 mondatot írok az új szavakkal nyelvi naplómba.” vagy „Minden héten megnézek egy részt kedvenc sorozatomból angolul, és kigyűjtök 5 hasznos kifejezést.”
4) Relevant
Olyan célt kell kitűznünk, melyek igazodnak nyelvtanulási céljainkhoz. Ha pl. érettségire készülünk, hasznos cél lehet „Megtanulom az érettségi témakörök szókincsét.” vagy „Megoldom a korábbi évek érettségi feladatait.”
5) Time-bound
Egy reális határidő segít abban, hogy a feladatra fókuszáljunk. Itt is azért érdemes kisebb időszakokra bontani céljainkat pl. „A hónap végére 4 korábbi érettségi feladatsort oldok meg.”
A végén mindenki legalább egy célkitűzést megfogalmaz és felír magának a tanult elvek alapján. Néhány hét múlva érdemes megbeszélni tanulóinkkal tapasztalataikat, mennyire sikerült megvalósítaniuk célkitűzéseiket, mi segítette őket benne, illetve miért nem sikerült.