Hogyan segíthetjük tanulóinkat abban, hogy kiejtésüket önállóan is fejleszthessék?
Ezt a területet is két fontos alapelv határozza meg:
- a közös iskolai munka során alakuljanak ki olyan tanulási szokások, melyeket az önálló tanulás során diákjaink alkalmazni tudnak (pl. tanulás előtt meggyőződni arról, hogyan kell ejteni egy adott szót; hangos tanulás);
- tanítsunk olyan módszereket, fogásokat, melyek ezt az önálló munkát eredményessé tehetik.
Fontos, hogy diákjaink ismerjék meg, sajátítsák el az angol nyelv hangrendszerét, a kiejtésben érvényesülő szabályokat, a nyelvre jellemző intonációt.
Hogy ez sikerüljön 3 fontos elvet emelhetünk ki:
1) Ahhoz, hogy diákjaink helyes kiejtéssel beszéljenek angolul, talán a legfontosabb, hogy minél többször, minél több különféle szituációban hallják a nyelvet, kapjanak „jó példát”, melyet „utánozhatnak”, követhetnek. Bár a legfőbb forrás napjainkban is a tanár, de a technika fejlődésével a hanganyagok, videófilmek tárháza áll a rendelkezésünkre, éljünk vele!
2) Kiemelten fontos az is, hogy legyen lehetőségük a diákoknak a gyakorlásra – nem elsősorban a különböző kiejtési feladatokra gondolunk, hanem arra, hogy minél többet szólalhassanak meg angolul, tapasztalják meg, milyen az adott idegen nyelven beszélni. Biztassuk őket, hogy otthon is tanuljanak hangosan, minél többször próbálkozzanak meg gondolataik kifejezésével akár tanulópárokban is.
3) Iktassunk be óráinkba kifejezetten a kiejtés, intonáció gyakorlását biztosító feladatokat, nyelvi játékokat. Egy-egy szabályra pl. a kettős mássalhangzók ejtése (a kettősmássalhangzó nem a mássalhangzó hosszúságát, hanem az előtte álló magánhangzó rövidségét jelöli) rendszeresen és következetesen térjünk ki, így könnyebben rögzül.
4) Tanítványaink sokszor nem azért nehezen érthetők, mert egyes hangokat helytelenül ejtenek, hanem azért, mert nem tudják, hogy az adott szót hogyan kell helyesen ejteni, ezért fontos, hogy az új szavakat már az órán legyen lehetőségük kiejteni, illetve, hogy addig ne tanuljanak meg szavakat, amíg nem néznek utána, hogyan is ejtjük helyesen az adott szót.
Miről beszéljünk ezeken az órákon?
1. Hangok képzése
Mivel a magyar és az angol hangok képzése között lényeges különbségek vannak, érdemes tudatosan is gyakorolni képzésüket. Ehhez ma már az interneten is nagyon sok videó található, ahol nemcsak kiejtik, hanem el is magyarázzák képzésüket. Érdemes hangosan gyakorolni, utánozni a szereplők szájtartását. Nagyon jó a BBC Learning English Pronunciation Tips honlapja, ahol a számunkra nehezebben ejthető hangok, kettőshangzók stb. kiejtéséhez kaphatunk segítséget.
A kiejtés tanulása szorosan összefügg a szótanulással, nem elég egy hangot helyesen ejteni, de tudnunk kell azt is, hogy egy adott szóban milyen hangot kell ejteni. Nem mindegy pl., hogy hosszú o hangot ejtünk vagy kettőshangzót a következő szavakban: called (`kO:ld) és cold (k@Uld), vagy egy másik példa, ha csak úgy magyarosan ejtjük a dupla w hangot a „west” szóban, könnyen „vest”-nek hangzik, ami nem ugyanaz.
Tanítsuk meg diákjainknak, hogy ha nem biztosak abban, hogy egy szóban milyen hangot kell ejteni, hogy nézhetnek utána, pl. meghallgathatják valamelyik online szótárban, pl. a Cambridge Dictionary mind angol mind amerikai kiejtéssel, vagy az írott vagy online szótárakban és a legtöbb tankönyv végi szószedetben is megtalálják a szavak kiejtését zárójelben kiejtési jelekkel.
Sokan idegenkednek ezektől a jelektől, úgy érzik, megtanulni egy újabb ábécét, jelrendszert felesleges. Ezzel vitatkoznánk. Egyrészt a legtöbb jel lényegében megegyezik a magyar ábécében is megtalálható betűkkel (pl. b, d, f, g, h, k, l, m, n, p, r, t, v), másrészt az egy kis időfordítással megtanulható jelrendszer segít abban, hogy helyesen tanuljunk meg egy szót – ha rosszul tanulunk meg egy szót, rögződik, és később sokkal nehezebb kijavítani. Az igaz, hogy hatékonyabb, ha kimondatjuk a szót a hangos szótárral vagy valamilyen telefonos applikációval, de sokkal gyorsabb a tankönyvben található szószedetből tanulni, mint mindegyik szót külön-külön kikeresni.
A kiejtési jeleket felismerés szinten várjuk el a diákoktól, nem kell tudniuk a szavak kiejtését leírni a jelekkel. Egyszerű játékokkal gyakorolhatjuk a felismerést.
Amikor ismerkedünk a fonetikai jelekkel óra eleji bemelegítésként gyakran viszünk be totót – 5-8 szó fonetikus átírását, a gyerekeknek csak a szavakat kell leírni. Ha ezek között megjelennek olyan szavak, melyek gyakran okoznak problémát a gyerekeknek, nemcsak a fonetikai átírás felismerését gyakoroljuk, hanem felhívhatjuk a figyelmet ezekre a szavakra is, pl:
A kiejtési jelekről jó összefoglalás található ezen a honlapon.
2. Szóhangsúly, intonáció
A szóhangsúly a szónak az a szótagja, melyet kiemelünk, amit határozottabban, nagyobb erővel ejtünk. A magyarban a szóhangsúly kötött, mindig az első szótag hangsúlyos. Az angolban bármelyik szótag lehet hangsúlyos. Szótanuláskor kell megjegyeznünk, az adott szó melyik szótagja hangsúlyos.
Az intonáció vagy hanglejtés a mondat „dallamát” jelöli. A magyar és angol nyelv között sok eltérés van az intonáció terén is. Például az eldöntendő kérdések esetében. Az angolban az eldöntendő kérdések hanglejtése végig emelkedő.
A hanglejtésen túl fontos tudni azt is, hogy a mondaton belül, ahol a szavak nem önállóan jelennek meg, változik erősségük is, vannak olyan szavak is, melyeket alig hallani, „elharapjuk” őket. Például a „to” szó úgynevezett erős alakja, amikor önállóan áll (tu:), de mondatban leggyakrabban gyenge alakját halljuk: (tU) vagy (t@).
Az intonáció gyakorlására is számos honlapot találhatunk, de már az említett BBC Learning English Pronunciation tips oldal is foglalkozik a kérdéssel.
3. Ötletek, tippek
Itt felidézzük a diákoknak összegyűjtött módszereket:
a) Tanulj hangosan!
Az új szavakat tanuld hangosan, ismételd el többször pl. a hangos szótár meghallgatásával. Ha teheted, hallgasd meg otthon is a tankönyv anyagát, olvasd fel hangosan, vedd fel, majd hallgasd vissza, elemezd, hogy sikerült, majd próbáld meg újra. Különösen figyelj a mondatok hanglejtésére, a hangsúlyos és hangsúlytalan szavakra!
Gyakorolhatunk tükör előtt is, így megfigyelhetjük szájtartásunkat is egy-egy hang képzésekor, és igazíthatjuk az anyanyelvi beszélők szájtartásához.
De nemcsak a tankönyv szövegét olvashatjuk fel hangosan. Az interneten számos történetet, irodalmi alkotást stb. találunk szövegkönyvvel együtt, melyet meghallgathatunk, majd hangosan felolvashatunk utánozva az eredetit. Fontos, hogy szintednek megfelelő szöveget válassz, hogy biztosan értsd is, amit felolvasol.
Érdekesebbé teheted a gyakorlást, ha különféle érzelmekkel olvasod fel a szöveget, pl. vidáman, szomorúan, izgatottan stb.
b) Shadowing / Parroting
Ez egy egyszerű, sokak által kipróbált módszer – számos filmet találhatsz róla az interneten is. Először is válassz ki egy hanganyagot, videót vagy filmrészletet, lehetőleg felirattal! Nézd meg, ha szükséges, keresd ki az ismeretlen szavakat! A legjobb, ha 4-5-ször megnézed, mielőtt a „shadowing” technikát alkalmazod, azaz a szereplőkkel együtt, őket utánozva te is mondod a szöveget. Van, aki nem a szereplőkkel együtt, hanem csak a mondat elhangzása után ismétli meg azt. Próbáld ki, neked melyik módszer jön be! Különösen figyelj az intonációra, a hangsúlyos és hangsúlytalan szavakra!
Ne csak a szereplők hangját, hanglejtését utánozd, hanem arckifejezésüket, gesztusaikat is.
Jó szórakozás ezt valamelyik nyelvtanuló társaddal kipróbálni – megosztva a szerepeket.
c) Identitásfelvétel / modellezés
Polyánki Balázs könyvében (Az idegen nyelv tanulásának stratégiái, Bicske: Tanulási Stratégiák Bt., 2004) találtuk a következő két módszert:
- identitásfelvétel
Gondoljunk egy valós vagy egy kitalált személyre, akinek az általunk tanult nyelv az anyanyelve. Határozzuk el, hogy 5-10 percre belebújunk a bőrébe. Úgy viselkedhetünk, járhatunk, cselekedhetünk és beszélhetünk, ahogyan ő tenné. Az idő lejártával ismét legyünk önmagunk. Tekintsünk vissza a feladatra és tudatosítsuk, hogy mely vonásokat akarjuk magunknak megőrizni (pl. gesztikulálás, mélyebb hang, lassúbb beszéd, szófordulatok stb.) Később tudatosan használjuk fel ezeket. (Polyánki, 2004. 1.)
- modellezés
Figyeljünk meg egy olyan személyt, aki az adott nyelven jól beszél. Nézzük meg közelről, milyen gesztusai, arcjátékai, jellegzetes vonásai (hangja, testtartása, mimikája, kézmozgása, stb.) vannak, miközben az adott nyelven beszél. Utánozzuk. Tudatosítsuk a javulást. (Polyánki, 2004. 6.)
d) Egy adott hang hete
A hangok képzésénél már említettük, hogy a magyar és angol hangok képzése a legtöbb esetben eltér. Érdemes ezért a hangok képzésére külön is figyelmet fordítani, gyakorolni azt. Jól bevált módszer erre az, ha egy-egy rövidebb ideig csak egy hangra koncentrálunk, pl. (w) hang hetet tartunk. Mit is jelent ez?
Először megnézzük az interneten a hang képzéséről szóló videót, próbálkozunk, gyakoroljuk a hang kiejtését. Keresünk az adott hangot tartalmazó nyelvtörőket, és tovább gyakorolunk. Majd összegyűjtjük azokat a szavakat, melyeket már tanultunk, és melyekben ez a hang előfordul. A következő hét folyamán erre a hangra koncentrálunk, odafigyelünk rá, hogy helyes szájtartással stb. ejtsük. Természetesen ez az időszak lehet hosszabb is, a lényeg a gyakorláson van.
Ehhez a munkához két hang gyakorlásához (@U) és (O:) adunk közre ötleteket a következő bejegyzésben.
e) Zenehallgatás
Kedvenc zenéink hallgatása segítheti kiejtésünk fejlesztését is. Egy-egy szó a zene segítségével könnyebben rögzül, különösen, ha kedvenceinkről van szó, hiszen akkor érzelmileg is kötődünk a szöveghez. A legjobb, ha együtt énekeljük a dalt az előadóval.
f) Filmek angolul
A filmek, videók nagyon sok lehetőséget biztosítanak kiejtésünk fejlesztésére. Az órán megnézhetünk egy filmet, utánozhatjuk a filmben elhangzó mondatokat, beszédfordulatokat, majd a hangot levéve mi lehetünk a szereplők.
Ezt a módszert alkalmazhatjuk az interneten található nyelvleckék esetében is, pl. párbeszédek, jelenetek.
g) TV- bemondó
Kezdőknél, az általános iskola alsó tagozatán gyakran kipróbáltuk már ezt a módszert.
Kartonpapírból készítünk egy TV-készüléket (de lomtalanításkor beszerezhetünk egy üres TV dobozt is). A tanulók e doboz mögött, mint TV bemondók, hírolvasók mondják el, olvassák fel a tankönyv szövegeit ügyelve a helyes kiejtésre.
Előadhatjuk bábokkal a tankönyv párbeszédeit is a „képernyőn”.
Későbbiekben „igazi” híreket is olvashatunk fel, pl. az internet lehetőségeit felhasználva: https://www.newsinlevels.com
h) PlayPhrase
Élvezetes gyakorlást nyújthat a PlayPhrase oldal, ahol egy-egy mondatot, kifejezést láthatunk különféle filmrészletekben – de csak az adott kifejezést tartalmazó részt. Egyrészt így többféle szituációban, akcentusban találkozunk a kifejezéssel, ami hasznos; ugyanakkor érdekes, kreatív feladat lehet, ha tanulóinknak kell az adott rész köré jelenetet írniuk és előadniuk.