Ahhoz, hogy diákjaink tudatos, nyelvtudásukat önállóan is fejleszteni képes tanulókká váljanak, a kezdetektől fogva fontos, hogy a nyelvtanulással párhuzamosan foglalkozzunk tanulásmódszertani kérdésekkel, kialakítsuk eszköztárukat, megismerhessék azokat a módszereket, melyekkel eredményesen fejleszthetik nyelvtudásukat. Ehhez a munkához adunk ötleteket.
Szótanulási módszerek a nyelvtanulás kezdetén
1) Mikor tudunk egy szót?
A szótanulással foglalkozó tanulásmódszertani foglalkozásokat érdemes a „Mikor tudunk egy szót?” témával bevezetni. Tanulóink – különösen, ha számonkérésünk írásbeli feladatokra korlátozódik – hajlamosak csak a szavak helyesírására összpontosítani, arra, hogy a dolgozatban helyesen le tudják írni, pl. a kiejtés háttérbe szorul. Változatos számonkérési formákkal „rávehetjük őket” arra, hogy tudatosabban tanuljanak, de érdemes a témáról beszélgetni is a csoportban.
Mikor tudunk egy szót?
- ha ismerjük jelentését;
- ha helyesen ki tudjuk ejteni;
- ha le tudjuk írni helyesen;
- ha ismerjük nyelvtani jellemzőit: szófaj, esetleges rendhagyó alakok stb.;
- ha tudjuk, hogy milyen szavakkal használhatjuk együtt (kollokációk);
- ha tudjuk, hogy a szó melyik nyelvváltozathoz tartozik, kik, milyen a körben használják (regiszter).
(A diákoknak szóló részben egy-két példával illusztráltuk, mire gondolunk.)
2) Általános tanácsok
A bevezető óra után beszéljük meg közösen, melyek lehetnek azok az elvek, melyek segíthetnek abban, hogy eredményesen bővítsük szókincsünket!
A) Szövegkörnyezetben tanulj!
Ha a szavakkal nem elszigetelten, hanem szövegkörnyezetben ismerkedünk meg, egyrészt számos információhoz jutunk az adott szó használatával kapcsolatban, másrészt könnyebben meg is jegyezzük az új szavakat.
Szótanuláskor érdemes felidézni a mondatot, amiben a szó volt és/vagy példamondatokat keresni a szótárban.
Kezdő csoportokban jól bevált módszer, hogy az órán közösen alkotunk példamondatokat vagy aláhúzzuk a tankönyvben a mondatokat, melyekben szerepelnek.
B) Használd!
A másik fontos szabály minél előbb kezdjük el használni az új szavakat. A mondás „Use them or lose them.” nagyon jól leírja a lényeget. Ha nem használjuk a szavakat, hamar feledésbe merülnek.
Az új szóval próbáljunk meg rögtön mondatot alkotni, átgondolni, mit is mondhatnánk az adott szóval. Próbáljuk meg a szó jelentését saját környezetünkre, helyzetünkre vonatkoztatni, pl. „neighbour” (szomszéd) szó tanulásakor fogalmazzunk meg mondatokat szomszédjainkról: „Our next-door neighbours are very friendly. / Kati, my neighbour, has two cats.” etc.
A legjobb, ha többféle mondatot is alkotunk. Így nemcsak gondolataink megfogalmazásában szerzünk gyakorlatot, hanem a szavakat is könnyebben megjegyezzük.
C) Mondd ki!
Nagyon fontos, hogy ne némán tanuljuk a szavakat, hanem mondjuk ki őket és a velük alkotott mondatokat hangosan. „Hozzászokunk” saját hangunkhoz, megtapasztaljuk, milyen angolul megszólalni, így „élesben” is könnyebben megy majd.
D) Helyes kiejtéssel!
Elengedhetetlen, hogy a szavakat helyes kiejtéssel tanuljuk meg – egyrészt így beszédpartnerünk nagyobb valószínűséggel érti meg majd, amit mondunk; másrészt egy helytelenül megtanult szót „áttanulni” igen sok energiát igényel.
Érdemes tanítványainkkal együtt az órán kipróbálni online szótárakat, meghallgatni a szavak kiejtését, ha otthon megakadnak, tudják, hova fordulhatnak.
E) Gyakran ismételj!
Ahhoz, hogy egy szót megjegyezzünk többször kell találkoznunk vele, ismételnünk kell. De nem mindegy, hogyan. Lehetőleg mondatban, megfelelő szövegkörnyezetben ismételjünk.
Az egyik sokak által javasolt módszer a „spaced repetition”, azaz az időzített, szakaszos ismétlés. A lényege az, hogy többször átismételjük a tanultakat, de az egyes ismétlések között egyre hosszabb szüneteket tartunk. A módszer alapja az időközönkénti ismétlési hatás, azaz könnyebben visszaemlékezünk olyan ismeretekre, amelyeket egy hosszabb időszak alatt tanultunk meg többszöri, időben elosztott ismétléssel, mint azokra, melyeket rövid időszak alatti ismételgetéssel tanultunk, például többször elolvasva, mondogatva bemagoltunk.
A másik fontos tényező az úgynevezett „felejtési görbe”, mely azt ábrázolja, hogy az emlék milyen tartósan marad meg az agyunkban, mennyi ideig tudjuk előhívni. A görbe azt mutatja, hogy az emberek zöme a megtanult tények felét néhány nap alatt elfelejtik, hacsak nem gyakorolják, ismétlik át tudatosan és rendszeresen a tanultakat. A lényeg az, hogy egy-egy ismétlés után hosszabb ideig őrizzük meg a tanultakat, és mielőtt épp elfelejtenénk, újra átismételjük azokat, majd végül megjegyezzük őket, azaz a hosszú távú memóriánkba kerülnek.
A szakirodalom többfajta ismétlési módszert ajánl. Az egyik lehetséges út lehet: 5 perccel tanulás után, egyszer még aznap, egyszer másnap, egyszer 5 nap múlva, majd 25 nap múlva, 4 hónap múlva, és végül 2 év múlva.
A módszer alapján számos szótanulási applikációt dolgoztak ki, ilyenek pl. az ANKI vagy a DUOLINGO.
A gyakorláson és ismétlésen túl fontos, hogy rendszeresen felmérjük, teszteljük tudásunkat. A közelmúlt kutatásai szerint a tanultak hosszú távú rögzítésében fontos szerepet játszik a tesztelés (teszt-hatás). A teszt szituáció segít abban, hogy jobban megjegyezzük a tananyagot és felfogjuk az összefüggéseket, mert arra késztet, hogy előhívjuk az információkat – így hatékonyabban véd a felejtéstől, mint az egyszerű ismétlés, amikor csak újra és újra bevisszük az ismereteket.
Segítsük diákjainkat abban, hogyan mérhetik fel, tesztelhetik tudásukat – készíthetünk mi teszteket, készíthetnek ők egymásnak, illetve használhatják a különféle honlapokat. Ez utóbbiakat érdemes először közösen kipróbálni.
3) A szótanulás módszerei
(A módszerek nagy része a diákoknak szóló részben is megtalálható, de ki is egészítettük a tanórai lehetőségeket is figyelembe véve.)
Ebbe a csoportba azok a módszerek tartoznak, melyek segítségével a tanulók eredményesen elsajátíthatják az új szavakat, illetve önállóan bővíthetik szókincsüket. A többi területhez hasonlóan, a szókincsfejlesztés módszereinek bemutatására, gyakorlására is a következőket javasoljuk:
- az órán mutassuk be a módszert;
- közösen beszéljük meg, milyen előnyei lehetnek, kinek lehet eredményes az adott módszernek;
- próbáljuk ki, gyakoroljuk az adott módszert;
- hagyjunk időt, hogy a tanulók egy-két hétig próbálkozzanak a módszerrel, kérjük meg, hogy mérjék fel, mennyire válik be neki az adott módszer;
- egy-két hét múlva az órán térjünk vissza a módszerre, a csoportban beszélgessünk arról, ki miért találja eredményesnek vagy éppen eredménytelennek az adott módszert.
Ezek a módszerek sokszor nagyon egyszerűek, sokan hosszú ideje használják őket, de nem biztos, hogy mindenki ismeri őket. Ha közösen foglalkozunk ezekkel a lehetőségekkel az órán, nemcsak azt biztosítjuk, hogy tanulóink megismerjék őket, hanem arra is megtanítjuk őket, hogy érdemes átgondolni mit hogyan csinálunk, hogyan lehetünk eredményesek.
1. szólista
A megtanulandó szavakat kis papírlapra írjuk, mely lehetővé teszi, hogy bárhol, bármikor elővehetjük. Félbehajtva könnyen ki is kérdezhetjük magunkat.
2. csúsztatásos/letakarásos módszer
Más elnevezéssel: LOOK – THINK – SAY – COVER – WRITE – CHECK (nézd – gondold át – takard le – írd le – ellenőrizd) módszer – szótárfüzetünkben a szavakat elolvassuk, megértjük, megpróbáljuk megjegyezni, majd kikérdezzük magunkat úgy, hogy egy papírlappal letakarjuk az angol szavakat, és egyenként haladunk végig a listán. Kimondjuk az angol szót, majd rögtön le is ellenőrizzük, úgy, hogy a takarólapot egy szóval lejjebb csúsztatjuk.
Ha a helyesírást is ellenőrizni szeretnénk, a takarólapra le is írhatjuk a szót. Így amikor lejjebb csúsztatjuk a takarólapot, összevethetjük az általunk leírt szót az eredetivel. Majd a magyar oszlopot takarjuk le, és az angol szavak magyar jelentését próbáljuk meg felidézni emlékezetből.
Fontos lépése a módszernek a „SAY”, amely felhívja diákjaink figyelmét arra, hogy hangosan tanuljunk, mondjuk is ki a szavakat.
A módszert széleskörben használják, az Interneten is több cikket olvashatunk róla, és több segédanyag is készült. Ennek jó példája a következő kis poszter, amit elkészíthetünk közösen a gyerekekkel, és kitehetjük az osztályban:
(forrás: http://www.topteacher.com.au/writing/spelling/look-say-cover-write-check-poster-reminding-sentence)
3. szókártyák
Kis kártyákat készítünk, melyek egyik oldalán van az angol szó és fonetikai átírása, másik oldalán pedig jelentése magyarul vagy rajzban kifejezve, vagy éppen a definíciója angolul. A kártyák segítségével kikérdezhetjük magunkat, ha tudjuk a szót félretesszük, ha nem, visszatesszük a kupac aljára. Rendezhetünk játékos versenyeket is, hogy ki emlékszik több szóra.
Itt is fontos felhívni tanulóink figyelmét a „Mondd ki!” szabályra – gyakorláskor is mindig mondják ki hangosan a szavakat!
Készíthetünk úgy nevezett index kártyákat is, amikor a kártyára nemcsak a szót és jelentését írjuk fel, hanem a szó különféle alakjait (múlt idő, többes szám, hozzátartozó elöljáró) és egy-egy példamondatot is. Ez a módszer hasznos lehet a különféle igelakokkal (Gerund/Infinitive) álló igék összegyűjtésekor vagy a határozós/elöljárós igék (phrasal verbs) tanulásakor.
4. „Four Square Graphic Organizer”
A kártyák egyik továbbfejlesztett változata ez, amikor a kártya közepére írjuk az új szót, és az azt körülvevő részekbe a szó definíciója, egy példamondat, hasonló jelentésű szavak, illetve a szó magyar jelentése vagy képi ábrázolása kerül.
(Forrás: https://www.teacherspayteachers.com/Product/Vocabulary-Four-Square-Graphic-Organizer-2994888)
5. memóriajáték
A szókártyákkal játszhatunk memóriajátékot is, amikor az angol szavakat írjuk egy-egy kártyára, magyar jelentésüket pedig egy másikra. A szókártyákat lefordítva az asztalra helyezzük, s párosával felfordítjuk, ha egymáshoz tartozó kártyákat fordítunk fel, megtarthatjuk – az nyer, akinek több párja van a játék végére. A kártyapárok lehetnek: angol szó – magyar jelentése, szó és kollokációja /take a photo/, szinonimák, ellentétpárok, ige és múlt idejű alakja, főnév és rendhagyó többes száma, angol szó és definíciója angolul, stb.
6. asszociációs módszer
Könnyebb lehet az új szavak megjegyzése az asszociációs módszer segítségével. Mondd ki többször az új szót! Mi jut róla eszedbe, milyen képet, szituációt vagy akár emléket idéz fel? Minél érdekesebb, „vadabb” ez a kép, annál könnyebb megjegyezni ezt a szót. De ne állj meg egy asszociációnál! Minél több kapcsolatot hozol létre, annál könnyebb megjegyezni a szót.
7. rímpárok
Az asszociációs módszerhez hasonló, amikor rímpárokat vagy hasonló hangzású szavakat keresünk, pl. a DETEST (utál) szóban benne van a TEST (dolgozat) szó. Elképzelhetünk egy szituációt, amikor egy nehéz dolgozatot kell megírnunk, és megfogalmazhatjuk a mondatot: „I detest tests.”
8. projekciós stratégia
Polyánki Balázs ajánlja a projekciós stratégiát: „Képzeljük el, hogy a fejünk egy fényképezőgép. Szemeink pedig a fényképezőgép lencséi. Mentális képeket készítünk. A megtanulandó szavakra koncentrálunk, majd egy sima felületet keresünk az egyik falon. Különleges kameránk segítségével kivetítjük a fejünkben lévő képeket a falra. Közben hangosan kiejtjük a szavakat. Egyszerre 3-5 szóval érdemes foglalkozni.” (Polyánki, 2004. 30.)
9. témakártyák
Egy-egy témakör szavait könnyebben megjegyezhetjük, ha témakártyákat készítünk (rajzokkal, ábrákkal kiegészítve). A kártyák megkönnyítik a rendszeres ismétlést is. Egy-egy témához könnyen adhatunk újabbat, amikor pl. már magasabb szinten újra előkerül a téma.
10. szótérkép
A témakörök szavainak megjegyzését segítheti a szótérkép (word map / mind map). Írjuk fel középre a téma kulcsszavát, majd köré különféle kategóriákban a hozzá kapcsolható szavakat. Több példát találhatunk erre az interneten, kettőt a honlapunkon is, a diákoknak szóló részben.
11. szókincs-fa
Füzetünkben vagy az osztályban a faliújságra rajzolhatunk egy sok-sok ágú fát. Amikor megtanultunk egy-egy szót, egy falevélen rátűzzük az egyik ágra. Így láthatjuk, hogy már mennyi szót tudunk. Készíthetünk fát egy-egy témához, vagy például egy adott szófajhoz, pl. melléknevek, igék.
12. cédulázás / címkézés
Az új szavak megjegyzését segítheti a cédulázás / címkézés módszer, amikor a megtanulandó szavakat egy-egy lapon kitűzzük szobánk vagy a lakás több pontján. Így ahogy elhaladunk mellettük, többször szemünk elé kerülnek. Ilyenkor mondjuk ki őket hangosan, memorizáljuk őket.
Ez a módszer különösen hatékony lehet egy-egy nehezebb szó megjegyzésére, amikor ugyanazt a szót több lapra is felírjuk, és így többször is láthatjuk. A leghatékonyabb, ha különböző méretű, színű papírra írjuk.
Polyánki Balázs ehhez hasonló módszert ajánl: „mai kedvenc szavaim”: „Készítsünk egy kis táblát (lehet parafából vagy papírból A4-es méretben) és írjuk rá: „Mai kedvenc szavaim:” Helyezzük el olyan helyre, ahol naponta többször elhaladunk (hűtőszekrényre, ajtóra, falra, fürdőszobába, stb.). Minden nap válasszunk ki 3-7 szót és írjuk fel jelentésükkel együtt öntapadós cédulákra. Táblánkra felragasztva őket rendszeresen ismételgethetjük őket, amikor csak arra járunk. Amit megtanultunk levesszük. Másnap új szavakkal folytathatjuk.” (Polyánki, 2004. 43.)
Polyánki Balázs másik javaslata a vándorkártyás módszer: „A szobában 5-7 helyet jelölünk ki, ahol a szavakat kis ragasztós cédulákon elhelyezzük. Sorban végigmegyünk, és hangosan felolvassuk őket. Később összeszedjük őket egy papírra, és így ejtjük ki őket. Végül pedig úgy, hogy képzeletben járunk körbe, és az egyes helyeknél állva mondjuk ki a szavakat.” (Polyánki, 2004. 34.)
13. zenével / hanggal kísérés
A szavak megjegyzését elősegíthetjük zenével is. Kedvenc számunk dallamára ismételgetjük a szavakat – mintegy új szöveget alkotva hozzá. De mi is „szerezhetünk” a szavakhoz dallamot vagy alkothatunk belőlük mondókát vagy valamilyen ritmikus sort.
A szavak megjegyzését elősegíti, ha többféle módon ejtjük ki azokat, pl. különféle érzelmekkel, így többféle módon rögzítjük emlékezetünkben az információt. (Polyánki, 2004. 25. alapján) Ehhez hasonlóan elismételhetjük különféle hangon (mélyebben, magasabban) vagy hangerővel (suttogva, kiabálva) is.
14. Tanítsd meg mindenkinek!
Ez a módszer különösen azokban a csoportokban lehet hasznos, ahol kevésbé számíthatunk tanulóink otthoni munkájára, de tapasztalataink szerint szinte minden csoportban élvezik a diákok, ha egymást taníthatják. Sokszor évekig emlékeznek, nemcsak a szóra, hanem arra is, hogy kitől tanulták.
Minden tanuló egy-egy szókártyát kap, melynek egyik oldalán az új témakörbe tartozó szó van a fonetikai átírásával együtt, a másik oldalán pedig a szó jelentését ábrázoló rajz vagy kép. Először a csoport fele jár körbe-körbe, és megtanítja egyenként a többieknek az új szót úgy, hogy felmutatja a képet, többször kimondja az új szót, majd lediktálja, elbetűzi társának, majd a csoport másik fele következik. A feladat végén a tanár a képek felmutatásával átismétli a szavakat, s játékos formában felmérjük, ki hány szót tanult aznap, hány szóra emlékszik.
15. Letörlős
Ez módszer mechanikus, és talán nem is „korszerű”, de azokban a csoportokban, ahol a diákok otthoni tanulására nem számíthatunk, illetve ahol nehezen megy a szavak megjegyzése, egy igen fontos lépés lehet.
A szavakat két oszlopban írjuk fel a táblára, többször hangosan, kórusban felolvassuk az angol szavakat, majd a tanár egyenként letöröl egy-egy angol szót (nem sorrendben), és továbbra is kórusban mondjuk a szavakat angolul. A végén már csak a magyar jelentést látjuk, de egyszer-kétszer még kórusban elmondjuk az angol jelentésüket, de nem sorrendben, hanem a tanár mindig valamelyik szóra mutat. A gyerekek nagyon élvezik a „játékot”, hogy nem lehet tudni, melyik szóra fog mutatni a tanár.
A gyakorlat után, aki úgy érzi, hogy tudja, „felelhet”, el kell tudni mondania azoknak a szavaknak az angol megfelelőjét, amelyikre a tanár vagy egyik társa mutat.
16. képekkel / rajzokkal
A fenti feladat változata az, amikor először együtt látjuk a képeket, mellettük, alattuk a hozzájuk tartozó szóval, majd végül már csak a képek maradnak a táblán.
Készíthetünk PPT-t is az új témakör szavaival, amikor először a képeket a hozzájuk tartozó szavakkal együtt látjuk, majd már csak a képek jelennek meg. Ilyenkor is többször végignézzük, elmondjuk a diasort a szavakkal együtt, majd a szavak nélkül gyakoroljuk.
A végén itt is egy-egy bátor jelentkező bemutathatja. hány szóra emlékszik.
17. MNEMOTECHNIKA
A helyesírás megjegyzésére jó segítség a MNEMOTECHNIKA, amikor a szót betűire bontjuk, majd ezekkel a betűkkel kezdődő szavakból értelmes mondatot alkotunk, pl.:
BECAUSE – Big elephants can always understand small elephants.
RHYTHM – Rhythm helps your two hips move.
LAUGH – Laugh and U get happy.
EIGHT – Every Indian goes hunting tonight.
Vagy egy másik fajta azoknak, akik gyakran felcserélik a magánhangzókat a believe igében: BELIEVE – Never believe a lie.
18. történetalkotás
A szavakból alkothatunk történetet is, így nemcsak könnyebben megjegyezzük őket, hanem kontextusba is helyezzük őket.
19. feladatbank / self-access centre (az önálló tanulást lehetővé tevő anyaggyűjtemény)
A tanár és a tanulók által közösen létrehozott anyaggyűjtemény, mely olyan gyakorlósorokat, feladatokat tartalmaz, melyeket a gyerekek bármikor elővehetnek, átismételhetik, gyakorolhatják a tanult szavakat, illetve felmérhetik, ellenőrizhetik tudásukat.
Tanítványaink többsége szereti a rejtvényeket, keresztrejtvényeket. Nekünk tanároknak erre nem mindig jut időnk. Jól bevált gyakorlat, hogy a gyerekek egymásnak készítenek rejtvényeket, keresztrejtvényeket, gyakorlófeladatokat – ennek kettős haszna van: nemcsak amikor megoldják a társaik által készített feladatokat, hanem amíg elkészítik a feladatot, átismétlik a szavakat, így jobban megjegyzik azokat.
20. társasjáték
Különösen a nyelvtanulás kezdetén jó közös gyakorlási lehetőség lehet a társasjáték. A tanult szavakat vagy azok képi megfelelőjét felragasztjuk egy kartonlapra társasjátéktáblát alkotva, amikor az adott mezőre lépünk, a szó angol megfelelőjét mondjuk vagy mondatot alkotunk az adott szóval. Ha hibázunk, vissza kell lépnünk oda, ahol a dobás előtt álltunk. Az nyer, aki először ér a célba.
A helyesírás gyakorlására is jól használható, ebben az esetben a mezőre érve el kell betűznünk a szót.
A játékot később továbbfejleszthetjük. Amikor az adott képre lépünk, mondatot alkotunk a szóval, a főnévvel használható igét (pl. have breakfast), vagy a szó szinonimáját, ellentétes értelmű párját mondjuk.
Tapasztalataink szerint ilyen társasjátékot is szívesen készítenek a gyerekek egymásnak.
21. titkosírás
A gyerekek többsége szereti a titkosírásokat, szívesen fejtenek rejtvényeket.
A tanult szavak gyakorlására, a helyesírás fejlesztésére csoport titkosírást alkothatunk. A gyerekek egymás számára titkosírásban adják meg a szavakat, amit a többieknek kell megfejteniük.
22. stoptábla / akasztófa
A helyesírás gyakorlására jól bevált játék. Játszhatjuk csoportban, de párban is. A tanár vagy az egyik tanuló gondol egy szóra, és annyi vízszintes vonalat húz a táblára vagy papírra, ahány betűből áll az általa kigondolt szó. A többiek felváltva betűket mondanak, és ha a betű szerepel a szóban, akkor a tanár vagy a szót kigondoló tanuló beírja azt a megfelelő vonalra. Ha nem, akkor lépésről-lépésre megrajzolja a stoptáblát, majd betűnként a STOP szót. Ha a stoptábla megrajzolása előtt sikerül kitalálniuk a szót a játékosoknak, ők nyernek. Ha nem, a szó kitalálója nyer. Használhatjuk a gyerekek által jól ismert akasztófa rajzot is.
23. lyukas mondat
A szavakat úgy ismételjük, illetve gyakoroljuk, hogy a szavakkal mondatokat alkotunk, majd úgy olvassuk fel azt, hogy kihagyjuk belőle a szót, melyet éppen gyakorolunk. Társunknak ki kell találnia, mi volt a szó.
24. dobd el módszer
A megtanulandó szavakat kis cédulákra írjuk, a tanulók párban dolgoznak, egyikük mondja a szó magyar jelentését vagy angol definícióját, s ha partnere kitalálja a szót, látványosan eldobja a cédulát. Az a pár nyer, akiknek először sikerül eldobni az összeset.
25. tanulópárok
Mint az iskolai élet több területén a szókincsfejlesztés területén is hasznos lehet tanulópárokat alkotni, akik közösen gyakorolnak, kikérdezik egymást.
26. kedvenc szavam
Hagyomány csoportjainkban, hogy félévente mindenki felírja kedvenc angol szavát egy kis papírlapra. Ezeket összegyűjtjük egy kis tálban/dobozban, majd egyenként kihúzzuk őket, megpróbáljuk kitalálni, ki írta. Haladóbb csoportokban, azt is megfogalmazzuk, miért gondoljuk, hogy az övé, illetve a „tulajdonos” is elmondja, miért azt a szót választotta.
Egy másik változat, amikor mindenki felírja a szót egy kis kártyára, mindenki feláll, és körbe-körbejárva megmutatja és kimondja kedvenc szavát. Pár perc után mindenki a helyére megy, és megpróbálja emlékezetből felidézni kinek mi a kedvenc szava.
A szavakból készíthetünk rajzos posztert is.
Tapasztalatunk az, hogy sokszor még évek múlva is emlékeznek a gyerekek egymás kedvenceire.
27. WoW
Csoportjainkban hagyomány a hétfői „WOW” – WORD OF THE WEEK. A feladat lényege, hogy a hét első órájára bárki hozhat (a tanár mindig hoz) egy szót, mellyel az előző héten találkozott, melyet valahonnan tanult (film, zene, Internet), és megtanítja a csoportnak: felírja; kimondja; definiálja; elmondja, honnan ismeri a szót; miért ezt választotta.
Tapasztalataink szerint ez a módszer is erősíti a megjegyzést, a kötődést egy-egy szóhoz. Többször elhangzik ez a mondat: „I know this word. It’s been a WoW.”.
28. Internet
Az Internet számos lehetőséget nyújt szókincsünk bővítésére. Az egyik leggyakrabban használt applikáció a QUIZLET, mely nagyon sok fajta lehetőséget nyújt a gyakorlásra (helyesírás, jelentés, kiejtés). Egyelten probléma, hogy valakinek fel kell töltenie a szavakat – ez bizony időigényes feladat. tapasztalataink szerint a gyerekeket is bevonhatjuk – mindig akad valaki, aki vállalkozik a szavak feltöltésére.
Különösen a tematikus szókincs gyakorlására jó lehetőséget nyújt a British Council honlapja is:
http://learnenglishteens.britishcouncil.org/grammar-vocabulary/vocabulary-exercises
http://learnenglishkids.britishcouncil.org/en/word-games