Ahhoz, hogy a tanulóink nagyobb felelősséget vállalhassanak, önállóvá váljanak, szükség van arra, hogy minél reálisabb képet alakítsanak ki magukról, tanulási stílusukról. Fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Ez egy hosszú folyamat, a nyelvtanulás kezdetétől fontos, hogy tudatosan segítsük ebben tanítványainkat.
Sorozatunkban azokat a lehetőségeket, módszereket vesszük számba, melyek hatékonyan elősegítik tanulóink önellenőrzési és önértékelési képességének kialakítását.
Félévkor és a tanév végén csoportjainkban arra kérjük tanítványainkat, hogy gondolják végig az adott félévben végzett munkájukat, értékeljék eredményeiket, majd ennek alapján tűzzenek ki maguknak célokat, fogalmazzák meg azt is, hogyan szeretnék ezeket a célokat elérni.
Különösen az első értékelés előtt meg kell beszélnünk a gyerekekkel, mit is jelent a félévi értékelés, mi a célja, mit jelentenek a kérdések.
Általában ezeket a kérdéseket tesszük fel:
- Mit tanultam az elmúlt időszakban?
- Miben fejlődtem?
- Mi az, ami nagyon jól megy?
- A legjobb munkám.
- Mi megy nehezebben? Mit nem értek?
- Mit tervezek a következő félévre?
- Mit próbálok meg elérni?
- Mit helyezek a középpontba?
- Milyen segítségre lesz szükségem?
- (Milyen módon fejleszthetem nyelvtudásomat a nyári szünetben?)
A nyelvtanulás kezdetén érdemes kevés, könnyen értelmezhető kérdést feltenni:
- Mit tanultam az elmúlt időszakban?
- Mi az, ami nagyon jól megy?
- Milyen feladatokat szeretek az órán?
- Mi megy nehezebben?
- Hogyan tudnék javítani ezen a területen?
Javasoljuk, hogy az írásos önértékelésre a tanár adjon rövid írásos visszajelzést, egyrészt reagáljon arra, amit a tanuló írt, másrészt egészítse ki azt saját meglátásaival, értékelje a tanuló addigi munkáját, és adjon tanácsot a továbblépésre.
Ha van idő, mindegyik tanítványunkkal beszélgessünk el egyénileg is az írásos értékelés után, így egyrészt jobban megismerhetjük tanulóinkat, másrészt a közös beszélgetés is segíti tanítványaink önértékelésének kialakulását.
A beszélgetés eredményeképpen az alsóbb évfolyamokon a tanár és a diák közösen fogalmazza meg a kitűzendő célokat, közösen készíti el az elkövetkezendő időszakra vonatkozó tervet. A tanuló döntése alapján ez a terv készülhet szerződéses, illetve rajzos formában.
Megfogalmazhatjuk a célokat egy-egy mondatban, melyeket a tanulók beírhatnak a füzetükbe, a nyelvtanulási naplóba, vagy kiskártyára, kitűzhető lapokra írhatnak, mely gyakran a szemük elé kerül, s közvetíti az abban megfogalmazott üzenetet.
Csoportjainkban ezeket az értékeléseket a gyerekek a nyelvtanulási naplójukba írják le, és a tanár is itt ad írásos visszajelzést önértékelésükre.
Ezt a módszert már több éve alkalmazzuk csoportjainkban. Azt tapasztaltuk, hogy tanulóink mind a szóbeli, mind az írásbeli értékelés során egyre reálisabban ítélték meg saját munkájukat, egyre konkrétabban fogalmazták meg eredményeiket, problémáikat. Az egyszerű általánosabb megfogalmazásokat pl. „A nyelvtan nehéz.”, részletesebb, elemzőbb bejegyzések váltották fel: „Az igeidőket értem, de a kérdés szórendjét gyakran eltévesztem.”
A sorozat második része ide kattintva is elérhető.