12 tanács a hallásértés fejlesztésére – Bartosz Czekala blogja

Az Interneten számos honlap, blog foglalkozik a nyelvtanulás módszertanával.

Az egyik ilyen Bartosz Czekala honlapja a „Universe of Memory”. Bartosz blogjában személyes tapasztalata alapján, sokszor humoros formában ad tippeket, megpróbál segíteni abban, hogyan fejleszthetjük memóriánkat, hogyan lehetünk eredményes nyelvtanulók. Írásai jó gondolatébresztők, érdemes kipróbálni a nekünk tetsző ötleteket.

Megérteni, amit mások mondanak az általunk tanult idegen nyelven, talán a legnagyobb kihívás. Bartosz Czekala cikkében összegyűjtötte azokat az okokat, melyek megnehezíthetik az idegennyelven beszélők megértését, és megosztja ötleteit is a problémák leküzdésére.

A 12 lehetséges ok:

1) Korlátozott szókincs
2) Kiejtésből adódó problémák
3) „Mindent meg akarok érteni” hozzáállás
4) A hallgató gyakorlatlansága
5) Túl gyors beszédtempó
6) Csak egyszer hallgatunk meg valamit
7) Összpontosítás hiánya
8) Értelmezésből adódó problémák, kulturális ismeretek hiánya
9) Köznyelvi fordulatok használata
10) A vizuális segítség hiánya
11) Passzív hallgatás
12) Hiányos nyelvtani ismeretek

1) Korlátozott szókincs

A szerző a megértést egy képkirakóhoz hasonlítja. Minél több részlet áll rendelkezésünkre egy képből, annál könnyebb látni az egészet, vagyis, hogy mit ábrázol a kép. Ugyanígy, minden egyes megértett szó közelebb visz az egész szöveg megértéséhez.

A nyelvtanulás két fontos mérföldkövét jelöli ki:

1. mérföldkő – 3000 szó
Hazenberg és Hulstijn (1996) kutatására hivatkozva megállapítja, hogy egy nyelv 3000 gyakorta használt szavának ismerete a beszélgetések és írott szövegek 95%-ának megértését teszi lehetővé.

2. mérföldkő – 5000 szó
Nation (1990) és Laufer (1997) kutatásai alapján már a beszélgetések és írott szövegek 98%-át érthetjük meg egy adott nyelv 5000 leggyakrabban használt szava ismeretének birtokában.

A szerző tehát arra bíztat, hogy bővítsük szókincsünket!

2) Kiejtésből adódó problémák

Ezen a területen a szerző két fő problémát ír le.

Az első, ha egy-egy szónak a kiejtését pontatlanul sajátítjuk el, akkor, ha halljuk nem ismerjük fel. Például a „GIST” szót hozza, ha a szót helytelenül /g/ hang kiejtésével jegyezzük meg, amikor helyesen hangzik el /dZ/ hanggal az elején, esetleg nem ismerjük fel, és így nehezebben értjük meg a hallottakat.

A második probléma abból adódhat, hogy egy szó kiejtése változhat attól függően, hogy milyen szavak veszik őt körül, pl. milyen hangra végződik az előtte álló szó, vagy milyen hanggal kezdődik az utána következő szó. Ha nem ismerjük a lehetséges összeolvadási vagy hasonulási szabályokat – nem biztos, hogy megértjük, amit hallunk.

A legfontosabb megoldás az, ha helyes kiejtéssel sajátítjuk el a szavakat. (Itt tennénk hozzá – ez nemcsak abban segít, hogy megértsük, amit mások mondanak, hanem minket is könnyebben megértenek, ha helyes kiejtéssel beszélünk!)

A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy fordítsunk külön figyelmet azokra a hangokra, melyek eltérnek az anyanyelvünk hangjaitól, és ezeket külön is gyakoroljuk.

3) „Mindent meg akarok érteni” hozzáállás

A szerző azt javasolja, hogy mindig a nyelvtudásunknak megfelelő célokat tűzzünk ki, ne akarjunk feltétlenül mindent megérteni elsőre – először csak a „lényeget” próbáljuk meg kiszűrni, majd hallgassuk meg újra (és újra) a szöveget, és akkor már koncentrálhatunk a részletekre is.

4) A hallgató gyakorlatlansága

A szerző napi egy óra gyakorlást javasol – tervezzük meg a napunkat, hallgassunk valamit (zene, hírek, nyelvleckék, történetek stb.) a tanult idegen nyelven pl. utazás, testedzés közben.

5) Túl gyors beszédtempó

Sokak számára az jelenti a legnagyobb problémát a megértésben, hogy a felvételen vagy a valóéletben túl gyorsan beszélnek. Ilyenkor gyakran idegesek, feszültek leszünk, így már egyre kisebb az esélyünk a megértésre.

A szerző két megoldást javasol. Ha felvételen hallgatunk valami, használjuk a sebességkiválasztás funkciót. Lassítsuk le pl. 0,75-re a sebességet. Ha valakivel beszélgetünk, kérjük meg, hogy beszéljen lassabban.

6) Csak egyszer hallgatunk meg valamit

Nincs mindig lehetőségünk a többszöri meghallgatásra, de ha van, feltétlenül éljünk vele!

A szerző két részre bontja ötleteit:

1. A1-B1 szinten levő tanulók
Keress egy hangfelvételt vagy filmet, és hallgasd meg újra és újra. Ha kb. a 80%-át érted a hallottaknak, ha érted, miről is szól a szöveg, lépj tovább, keress egy újabb felvételt.

2. B2-C2 szinten levő tanulók
Ezen a szinten már nem feltétlenül van értelme újra és újra meghallgatni valamit, hiszen a hallottak 95-98%-t értjük. Ugyanakkor fontos, hogy minél többfajta felvételt, különféle beszélőket hallgassunk, hogy hozzászokjunk a különféle akcentusokhoz, a változatos nyelvhasználathoz.

7) Összpontosítás hiánya

Sokszor azért nem értjük a hallottakat, mert kikapcsolunk, nem tudunk odafigyelni. Ennek számos oka lehet. Ha megtehetjük, kerüljük az unalmas szövegeket – hiszen minél jobban érdekel valami, annál nagyobb eséllyel figyelünk oda, annál hosszabban tudunk koncentrálni.

Ha túl hosszú az anyag, bontsuk részekre, pl. egy 40 perces anyagot 2 vagy 3 részre.

Ha valamilyen külső zaj akadályoz meg az összpontosításban, keressünk egy csendesebb helyet.

8) Értelmezésből adódó problémák, kulturális ismeretek hiánya

Sokszor azért nem értjük a hallottakat, mert hiányoznak kulturális háttérismereteink – nem ismerjük az adott ország szokásait, viselkedéskultúráját, értékrendjét stb.

A szerző kiemeli, hogy a megértés érdekében fontos, hogy a nyelvtanulással párhuzamosan bővítsünk ismereteinket a célnyelvi kultúrával, a célnyelvi országokkal kapcsolatban is.

9) Köznyelvi fordulatok használata

Az anyanyelvi beszélők által használt nyelv sokszor eltér a nyelvkönyvekben található nyelvtől. Ezért fontos, hogy sok és sokfajta autentikus, eredeti anyagot hallgassunk, ehhez kiváló lehetőséget nyújt az Internet.

10) A vizuális segítség hiánya

A valóéletben beszélőpartnerünk arckifejezése, testbeszéde is segíti a megértést. Az otthoni gyakorlásnál pedig használjuk ki a filmek és videók nyújtotta lehetőséget.

11) Passzív hallgatás

A szerző azt javasolja, hogy ne csak hallgassuk a különféle anyagokat, hanem közben jegyzeteljünk is – írjuk ki az új szavakat stb.

12) Hiányos nyelvtani ismeretek

Bár a nyelvtani ismeretek hiánya nem feltétlenül akadályoz meg abban, hogy megértsük a hallottakat, de nagy mértékben megnehezítheti.

A szerző a nyelvtant az építés metaforáján keresztül mutatja be. Ha szavak építőkockák, a nyelvtan a habarcs, mely összetartja őket. Ha a szavak és a nyelvtan is a rendelkezésünkre állnak, felépíthetjük a „megértés gyönyörű palotáját”. Ha a habarcs hiányzik, csak egymásra halmozzuk az építőkockákat – így is építünk „valamit”, de semmiképp sem egy „palotát”, inkább csak egy „puccos illemhelyet”.

Összegzésképpen a szerző két dolgot emel ki, amire feltétlenül összpontosítanunk kell, ha eredményesen szeretnénk fejleszteni a hallásértésünket – a korlátozott szókincset és a nem elegendő gyakorlást – tehát bővítsük tervszerűen és tudatosan szókincsünket és szánjunk minél több időt a gyakorlásra!

1) Hazenberg, S. & Hulstijn, J.H. (1996) Defining a minimal receptive second-language vocabulary for non-native university students: An empirical investigation, Applied Linguistics, 17 (2) 145-163
2) Laufer, B. (1997) What’s in a word that makes it hard or easy? Intralexical factors affecting the difficulty of vocabulary acquisition. In Vocabulary Description, Acquisition and Pedagogy, N. Schmitt and M. McCarthy (eds), 140-155, Cambridge, Cambridge University Press
3) Nation, I.S. P. (1990) Teaching and Learning Vocabulary, New York, NY: Newbury House