Hogyan készüljünk a dolgozatra, felelésre?

Hányszor halljuk egy-egy sikertelen felelet vagy dolgozat után: „Pedig én készültem …”, és ez a legtöbb esetben igaz is. Akkor miért nem sikerült? A legtöbbször az a probléma áll a háttérben, hogy nem a megfelelő módszerekkel készültünk fel a felmérésre.
De akkor mi a teendő?

1) A legfontosabb, hogy mindig légy tisztában azzal, hogy mi is a felmérés pontos anyaga. Ha nem világos, kérdezz rá!

2) Tanulás előtt gyűjtsd össze a felkészüléshez szükséges anyagokat: a tankönyv idevonatkozó részei, iskolai feljegyzéseid, az anyaghoz tartozó házi feladataid, illetve, ha megoldható azok a honlapok, ahol még gyakorolhatod az adott anyagot.

3) Kérdezz arra is rá, hogy milyen típusú feladatok várhatók a felmérésben, hiszen célszerű hasonló feladatokon gyakorolni.
Ez a szempont már elvezet a tanulási módszerek kiválasztásához is – több felmérés bizonyította, hogy nem az a leghatékonyabb módszer, ha többször átolvassuk az anyagot, és úgy próbáljuk megjegyezni, hanem, ha feladatokon keresztül gyakoroljuk az anyagot vagy teszteljük tudásunkat.

4) A felkészülést segíti, ha tisztában vagy azzal is, hogy milyen szempontok alapján értékelik majd munkádat, mik a követelmények. Így, ha gyakorolsz vagy teszteled tudásodat, ezek alapján felmérheted, hogy felkészültél-e már a dolgozatra, felelésre; felmérheted, mi az, ami jól megy, mi az, amit még gyakorolni kell.

5) Ha mindezekkel tisztában vagy, kezdődhet a felkészülés:

– Készíts ki mindent, amire szükséged lehet, és távolíts el mindent a környezetedből, ami elvonhatja a figyelmedet.

– Határozd meg, milyen sorrendben nézed át az anyagot, mire mennyi időt szánsz. Célszerű időbeosztást is készíteni, átgondolni, mikor tartasz szünetet.

Itt jegyeznénk meg, hogy sokan kampányszerűen tanulnak, a felmérés előtt utolsó napon (este, éjszaka) – azonban a szakirodalom szerint hatékonyabb az elnyújtott ismétlés – ilyenkor több idő marad a gyakorlásra, az esetlegesen felmerülő problémák megoldására.

Az éjszaka egyébként is a pihenésé! Ha jól kialszod magad, kipihenten mész iskolába, jobban teljesítesz.

– Ha úgy érzed, felkészültél egy-egy anyagrészből, teszteld magad, mérd fel tudásodat.

Ha azt tapasztalod, hogy valami nem megy, nézd át újra vagy kérj segítséget. Segíthet a tankönyv, egy-egy a témával vonatkozó honlap, de számíthatsz társaidra vagy családtagjaidra is.

Sokan szívesen tanulnak párban vagy kiscsoportban. Hasznos lehet tanulópároddal (study buddy) közösen átbeszélni az anyagot, kikérdezni egymást. Segít, ha elmagyarázzátok egymásnak, hogy pl. mikor használunk egy-egy igeidőt – közösen alkothattok példákat. Ilyenkor számos olyan kérdés felmerülhet, amire nem is gondoltatok, amikor csak átolvastátok az anyagot – ez az első lépés a használat felé.

6) A felmérés előtt gondold át, írd le, hogy szerinted milyen eredményt fogsz elérni, hányast fogsz kapni! A felmérés után pedig hasonlítsd össze a várt és kapott eredményt!

Gondold át, mi lehetett a várt és az elért eredmény közötti eltérés oka, hogyan készülhettél volna fel eredményesebben, illetve hogyan mérhetted volna fel pontosabban, hol tartasz az adott anyagrészben.

Ebben nagy segítséget nyújt, ha végigelemzed teljesítményedet – ez az írásbeli felméréseknél ez egyszerűbb. Nézd végig a dolgozatodat, javítsd ki hibáidat! Határozd meg, mi az, ami egyszerű figyelmetlenség miatti tévesztés, mi az, amit érdemes még egyszer átnézni vagy gyakorolni kell.

Egyébként ez a szóbeli feleleteknél sem lehetetlen – sok iskolában már megengedik, hogy felvedd telefonoddal feleletedet, így az is könnyen kielemezhető. De ebben segíthettek egymásnak is. Amíg társatok felel, figyeljetek, készítsetek jegyzeteket, majd beszéljétek meg a tapasztalatokat!

Az eredmények kiértékelése után készíthetsz rövid terveit is, pl. a következő két oszloppal:

probléma – mit tervezek a javításra”, és abban röviden írd le, mit tehetsz az eredményesség érdekében, pl.

probléma: nem értem a két jelen idő közötti különbséget

mit tervezek a javításra:

Sokszor nem egyszerűen a felkészülésben volt a hiba, hanem valamilyen általános tanulásmódszertani probléma áll a háttérben. Az átgondolásban segítséget kaphatsz tanárodtól, és leküzdésére kidolgozhatsz valamilyen tervet is. Ezek lehetnek nagyon egyszerűek, pl. „Rendszeresen vezetem a szótárfüzetemet.”, „Minden nap gyakorlom a szavakat.” vagy „Mindig elkészítem a házi feladataimat.”

7) Ne felejtkezzünk el azokról a technikákról sem, melyek az írásbeli felmérés közben segíthetnek:

  • mindig olvasd el figyelmesen a feladatokat, gondold át, hogy pontosan mit is kell csinálni;
  • tervezd meg az időt – melyik feladatra, mennyi időt szánsz úgy, hogy még átnézésre is maradjon idő;
  • tervezd meg, milyen sorrendben oldod meg a feladatokat;
  • ha valami nem megy, ne ess kétségbe, menj át egy másik feladatra, erre pedig inkább térj vissza később;
  • ha kész vagy, tarts egy kis szünetet, gondolj valami másra, pihenj egy kicsit, majd friss szemmel olvasd át újra megoldásaidat. Sokaknak bevált módszer, ha letakarják a már beírt megoldásaikat, és úgy próbálják újra megoldani, így a már beírt válasz nem befolyásolja őket.

8) Végül egy nagyon fontos kérdés – a stressz. Nagyon sokunknak azért nem sikerül tökéletesen bemutatnunk tudásunkat, mert izgulunk, lefagyunk. Mit tehetünk ilyenkor?

Ehhez majd egy későbbi bejegyzésünkben nyújtunk segítséget.