Hányszor halljuk egy-egy sikertelen felelet vagy dolgozat után: „Pedig én készültem …”, és ez a legtöbb esetben igaz is. Akkor miért nem sikerült? A legtöbbször az a probléma áll a háttérben, hogy tanulóink nem tudják, hogyan, milyen módszerekkel lehet felkészülni egy felmérésre, illetve hogyan mérhetik fel, hogy készen állnak-e.
Az „Up To Me” programban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a felmérésekre való hatékony felkészülésben is, a kezdetektől fogva, tervszerűen segítsük tanulóinkat. Ezen a területen négy kiemelten fontos feladatunk van, nekünk tanároknak:
Az első, hogy a gyerekeknek pontosan tudniuk kell, hogy mi a felmérés anyaga. Még mindig hallunk ilyen mondatokat tanártársainktól, hogy „amit az elmúlt két hétben tanultunk” vagy „a 2. lecke anyaga”. Ez utóbbi már körülhatároltabb, de még mindig kevés támpontot nyújt a felkészüléshez. Határozzuk meg pontosan, hogy mi a felmérés anyaga, és ha megoldható azt is, hogy ez pontosan hol található a tankönyvben.
Azt is tudniuk kell a gyerekeknek, hogy milyen típusú feladatok várhatóak. Természetesen nem kell konkrétan átnyújtanunk a feladatokat, de a várható feladattípusokról tájékoztatnunk kell tanulóinkat. Ehhez kapcsolódva ismerniük kell az értékelés szempontjait is – mit, milyen mértékben várunk el; hogyan pontozzuk a feladatokat.
A harmadik terület, melyben segítenünk kell diákjainkat, hogy hogyan készülhetnek fel eredményesen – hogyan, milyen módszerekkel gyakoroljanak; hol találnak gyakorlási lehetőséget (pl. tankönyv, munkafüzet, internet, esetleg az iskolai „self-access” feladatbank) ha elakadnak; hogyan kérhetnek segítséget; hogyan kérdezhetik ki magukat, mérhetik fel, hogy felkészültek-e már a felmérésre.
A negyedik, a legátfogóbb feladatunk pedig az, hogy kezdetektől fogva tudatosan segítsük ezt a folyamatot. Hogyan?
1) A felmérésekre való felkészülést is elősegítik azok a nyelvtanulás-módszertani ismeretek, melyeket a honlapon már közreadtunk (pl. szótanulási vagy nyelvtantanulási módszerek). Érdemes lehet a felmérés fókuszának megfelelően az összefoglaló, rendszerező órákon újra és újra átbeszélni, akár rövid feladatokon keresztül gyakorolni ezeket a módszereket.
2) Ugyancsak segítenek tanulóinknak az általános tanulásmódszertani javaslatok – hol, milyen körülmények között tanuljunk; mit készítsünk elő, illetve mit „távolítsunk el”, ami esetleg elvonhatja figyelmünket; mikor, milyen időbeosztással készüljünk fel a felmérésre, mikor tartsunk szünetet; milyen sorrendben ismételjük át az anyagot; hogyan küzdjük le a felkészülés során, illetve dolgozatírás közben a stresszt stb.
Összeállíthatunk egy úgynevezett felkészülési listát (study checklist) közösen, melyben összegyűjtjük ezeket a tanácsokat, melyet követve egyrészt eredményesen felkészülhetnek a diákok a felmérésre, másrészt rendszeres alkalmazásával kialakulhatnak a hatékony munkához szükséges szokásaik is.
3) Talán a legtöbb segítséget azzal nyújthatjuk tanulóinknak, ha megtanítjuk őket, hogyan mérhetik fel, hogy mit tudnak; hogy eredményesen felkészültek-e a felmérésre. Hogyan kaphatnak pontos képet arról, hogy mi az, ami nagyon jól megy; mi az, ami nehezebben? Ha valamit nem értenek, hol, kitől kaphatnak segítséget; milyen kiegészítő- és segédanyagokat használhatnak? Hogyan gyakorolhatják a nehezebben menő részeket?
Két fontos tanács diákjainknak:
- a felkészülés során teszteljék tudásukat a felmérésben várható módon,
- sokaknak hasznos módszer, párban (study buddy) vagy kiscsoportban (study group) való közös gyakorlás, egymás kikérdezése, illetve az anyag elmagyarázása társuknak.
Segítheti diákjainkat ebben a folyamatban, ha először közösen állítunk össze egy-egy felmérést; együtt átgondoljuk, hogyan mérhetjük fel, hogy valaki elsajátította-e az adott anyagot.
Következő lépésként őket kérjük meg, hogy önállóan állítsanak össze egy felmérést egy adott témából, nyelvtani anyagból, melyet aztán közösen értékelünk abból a szempontból, hogy mennyire eredményes mérőeszköz tudásuk felmérésére.
4) Érdemes más módon is segítenünk diákjainkat abban, hogy átgondolják, eredményes volt-e felkészülésük a felmérésre, illetve, hogy képesek legyenek változtatni, javítani módszereiken.
Egyik ilyen módszer lehet, ha a felmérés előtt megkérjük a gyerekeket, hogy röviden írják le, hogyan sikerült a felkészülésük az adott dolgozatra, hogy ítélik meg, mennyire lesznek sikeresek: mennyire mennek jól a felmérésben megjelenő részterületek, pl. szavak, nyelvtan, illetve milyen osztályzatra számítanak.
Kevés időt igénylő, de nagyon hatékony módszer, ha a dolgozat fejlécén, a név mellett két kis négyzet van. A felmérés kiosztásakor, még mielőtt elolvasnák a feladatokat, arra kérjük a gyerekeket, hogy az első négyzetbe írják be, hányas osztályzatra számítanak. A felmérés végén pedig azt kérjük, hogy a második kis négyzetbe írják be, hogy szerintük, milyen eredményt értek el, milyen osztályzatot fognak kapni.
A dolgozat után, az elért eredmény ismeretében pedig közösen kiértékeljük, mi lehetett a várt és az elért eredmény közötti eltérés oka, hogyan készülhettek volna fel eredményesebben, illetve hogyan mérhették volna fel pontosabban, hol tartanak az adott anyagrészben.
5) Gyakran tapasztaljuk, hogy tanulóinkat a felmérés kiosztásakor a jegy érdekli csak, a dolgozatokat rögtön félreteszik. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy a felmérés eredményeiből képet kaphatnak arról, hogy mi az, ami jól megy, és melyek azok a területek, melyeken fejlődniük kell.
Arra, hogy rávegyük diákjainkat arra, hogy átgondolják eredményeiket, és levonják a szükséges tanulságokat sokan, sokféle módszert alkalmazunk, most csak az önértékeléshez kapcsolódó módszerekre térünk ki:
- arra kérjük a gyerekeket, hogy készítsenek kis táblázatot, a következő két oszloppal: „probléma – mit tervezek a javításra”, és abban röviden írják le, mit tehetnek az eredményesség érdekében, pl.:
probléma: nem értem a két jelen idő közötti különbséget
mit tervezek a javításra:
– átnézem a könyv … oldalán található példákat és magyarázatot;
– a példák alapján magamról alkotok igaz mondatokat;
– újra megnézem a BBC The Grammar Gameshow epizódjait / Session 2, 3, – gyakorolok a British Council LearnEnglishKids oldalán
- az eredmények átgondolása segíthet abban is, hogy felismerjük a probléma hátterében meghúzódó tanulási nehézségeket is, és a tanulókkal közösen dolgozzunk ki azokra megoldási javaslatokat. Ezeket írásba is foglalhatjuk, sokszor csak egy-egy mondatban megfogalmazva, pl. „Rendszeresen vezetem a szótárfüzetemet.”, „Minden nap gyakorlom a szavakat.” vagy „Mindig elkészítem a házi feladataimat.”
6) Ne felejtkezzünk el azokról a technikákról sem, melyek az írásbeli felmérés közben segítik a tanulókat. Ezeket is érdemes közösen összegyűjteni. Erre egy példa:
- mindig olvasd el figyelmesen a feladatokat, gondold át, hogy pontosan mit is kell csinálni;
- tervezd meg az időt – melyik feladatra, mennyi időt szánsz úgy, hogy még átnézésre is maradjon idő;
- tervezd meg, milyen sorrendben oldod meg a feladatokat;
- ha valami nem megy, ne ess kétségbe, menj át egy másik feladatra, erre pedig inkább térj vissza később;
- ha kész vagy, tarts egy kis szünetet, gondolj valami másra, pihenj egy kicsit, majd friss szemmel olvasd át újra megoldásaidat. Sokaknak bevált módszer, ha letakarják a már beírt megoldásaikat, és úgy próbálják újra megoldani, így a már beírt válasz nem befolyásolja őket.
Bár a legtöbb példánk az írásbeli felméréshez kapcsolódott, a megfogalmazott elvek minden felmérésre, így a szóbeli feleletekre is vonatkoznak. Az eredményesség érdekében diákjainknak tisztában kell lenniük a követelményekkel, az értékelés szempontjaival; segítenünk kell őket a hozzájuk illő módszerek megtalálásában, a helyes tanulási szokások kialakításában, a kapott eredmények értékelésében, illetve a továbblépés megtervezésében.