(https://www.learningpaths.org/lessonplans/temperature/temperature.html)
Az önértékelés témakörében kutakodva akadtunk rá erre a módszerre, melynek célja, hogy segítsen diákjainknak még tudatosabb nyelvtanulóvá válni. A módszer lényege, hogy arra kéri a tanulókat, hogy figyeljék meg, hogyan változnak érzéseik az órán egy-egy feladat végzése közben, mennyire aktívan vesznek részt egy adott tevékenységben. Segít abban, hogy felismerjék motivációjuk az óra folyamán változik, nem ugyanolyan erősségű egy-egy feladat végzése közben és arra készteti őket, hogy átgondolják, mi lehet ennek az oka.
A módszert bevezetni egy olyan órán érdemes, amikor 3-4 különféle feladat (olvasásértést, hallás utáni megértést, beszédkészséget vagy íráskészséget fejlesztő feladat, játék) fordul elő az órán.
1.) Az órát a következőképpen vezethetjük be:
„Gondoljatok egy-egy tanórára. Ugyanúgy érzitek magatokat végig az óra közben, vagy vannak olyan percek, amikor boldogabbnak, érdeklődőbbnek vagy magabiztosabbnak érzitek magatokat? Ugyanolyan hangulatban kezditek és fejezitek be az órát? Mit gondoltok, mi okozza a változásokat, mitől függ hangulatotok?”
Gyűjtsük össze, röviden beszéljük meg a gyerekek gondolatait.
2.) Magyarázzuk el a gyerekeknek, hogyan működik a HŐMÉRŐ módszer – azaz, hogy a tanóra során lehetőségük lesz érzéseik megfigyelésére és értékelésére, illetve annak átgondolására, mennyire koncentráltan, hatékonyan tudtak részt venni az órán.
Kivetíthetjük vagy felrajzolhatjuk a táblára az ábrát, melyet a tanulók lerajzolnak a füzetükbe, de előre ki is nyomtathatjuk azt valamilyen rajzos formában:
Az ábrában a tanulók bejelölik, mennyire hatékonyan vettek részt a feladatban, illetve mennyire vonta be őket a munkába, mennyire tetszett nekik az adott tevékenység. Arra is kérjük őket, hogy gondolják át, próbálják megfogalmazni, mi lehetett az oka annak, hogy egy feladat motiválta őket vagy sem.
Magasabb nyelvi szintű csoportokban angolul is megfogalmazhatják a miérteket a tanulók, de ebben az esetben nem érdemes erőltetnünk az idegennyelvűséget, hiszen a hangsúly most a tanulásmódszertanon van.
3) Minden feladat után arra kérjük őket, hogy jelöljék be az ábrán, hogy viszonyultak a feladathoz, és fogalmazzák meg az okokat is. Az óra végén közösen vagy kiscsoportokban, párokban beszéljék meg a gyerekek tapasztalataikat, mennyire és mikor változtak érzéseik; mi késztette őket arra, hogy aktívabban, nagyobb érdeklődéssel, magabiztosabban vegyenek részt egy-egy feladatban.
A közös megbeszélés során érdemes kiemelnünk, hogy mindegyikünk más, más-más dolgok motiválnak minket, de az eredményesség érdekében fel kell ismernünk erősségeinket és a nehezebben menő területeken pedig meg kell találnunk a módszereket, melyek átsegíthetnek a nehézségeken.
Felhasználhatjuk a feladatot arra is, hogy bővítsük diákjaink szókincsét, megtaníthatjuk a mellékneveket, melyekkel kifejezhetik érzéseiket: happy, confident, afraid, interested, bored, excited, illetve értékelhetik a feladatokat: boring, interesting, exciting, difficult, long, dull, frustrating stb.